 |
| Rejtő Jenő |
(MTI) - A Rejtő Jenő életéről, munkáiról szóló tárlaton korabeli plakátokkal, színlapokkal, fotókkal és kávéházi enteriőrrel idézik meg a 30-as évek pesti hangulatát, és benne a sikeres kabarészerzőt. A közönség előtt jobbára ismeretlen kéziratok, az író hivatalos okmányai, könyveinek első kiadásai is megtekinthetőek. Olvasható a kiállításon az a "gyilkos" cikk, az Egyedül vagyunk című nyilas lap írása, amelynek nyomán Rejtő megkapta a munkaszolgálatos behívót, elhurcolták Ukrajnába, ahonnan nem tért vissza, belehalt a kegyetlen bánásmódba.
A látogatókat a legtöbb Rejtő-ponyvát megjelentető Nova Kiadó felnagyított könyvborítói, a Három testőr Afrikában, vagy a Vesztegzár a Grand Hotelben fogadják. Kiállították azokat a Rejtő-füzeteket, amelyekbe az El a pokolból, A pokol zsoldosai, a Vér és mahagóni című írásait lejegyezte; ezek az 1950-es években jelentek meg Izraelben magyar, német és ivrit nyelven.
Az egyik kiállítótermi részben "rejtőjenői" matrózkocsmát alakítottak ki: a két barát, Tuskó Hopkins és Csülök megszemélyesítője egy fatuskó és egy nagy libacomb lerágott csontja. A plafonról bilincsgirland lóg le, megidézve az író abszurd humorú világát.
Az író képi világát leginkább a képregény műfaja tudta megragadni, ezért is láthatóak a kiállításon a híres rajzoló, Korcsmáros Pál Az elátkozott parthoz készült képregényének rajzai. Varsányi Ferenc rajzfilmrendező a tárlatra készített animációs dokumentumfilmmel tiszteleg az író emléke előtt. A Volt egyszer egy regényhős, akit P. Howardnak hívtak című, 25 perces alkotásában Csülök és Tuskó Hopkins idézi meg a szerző életét.
A május 17-ig látogatható kiállítás társrendezője, Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi muzeológusa; megnyitó beszédet Réz András esztéta mond a megnyitón.
