A Rotary irodalmi díj zsűrije a három jelöltről

Irodalom

 

"Ritka jelenség Lator László lírája az újabb magyar irodalomban, hiszen miként Az egyetlen lehetőség is tanúsítja, kivételes következetességgel és rendkívül meggyőző módon talált magának új utat világlátásának és létértelmezésének kifejezésére. A versekben robbanásig feszült egységbe olvad a kint és a bent: a látvány és a látomás, és az azokat kísérő, velük egyneművé váló reflexió, a bölcseleti érdekű szuggesztió. (...) Páratlan összeszedettség, jellemzi egy szószátyár irodalom kellős közepén" - szól a héttagú, az írott sajtóban, rádiónál, televíziónál dolgozó, az irodalommal hivatásszerűen foglalkozó szerkesztőkből álló zsűri értékelése, miért gondoltak Lator jelölésére.

 
A Bolondok tornya összefoglaló jellegű mű - szól az ítészek értékelése Schein Gábor verses regényéről -, benne együtt van vers és elbeszélés, művelődéstörténet és történelemszemlélet, múlt és jelen. "Verses párbeszéd a kötet, minden fejezete egy-egy folyamatos dialógus a XVIII. századi festő, Canaletto, és a XX. századi, magyarországi születésű ausztrál ideggyógyász, Robert Nador között. (...) Schein Gábor elbeszélő költeménye kivételesen gazdag műveltségi anyagra épül."
 
A szerző könyve újabb variáció a belső utazásra, a korokkal, helyszínekkel, stílusokkal való játékra - állapítja meg a zsűri - és miközben ennek a szellemtörténetnek fontosabb szigeteit mutatja meg, mintegy madártávlatból, valójában korunk fontosabb kérdéseire, a mai szellemi és lelki képlet kialakulására keres válaszokat és magyarázatokat.
 
1940-ben, a bécsi döntés észak-erdélyi végrehajtását követő napokban baráti társaság gyűlik össze egy pesti belvárosi ház legfelső emeleti lakásában. A társaság minden tagjának saját története van, ezek sokszor egymásba fonódnak, és mindegyik történet beletorkollik a magyar századközép rettenetes történelmi panorámájába. A zsűri itt már Závada Pál Idegen testünk című regényéről beszél, kiemelve, hogy "mindezt a regény rendkívül tetszetős elbeszélő technikával hozza az olvasó tudomására; azt az akár idillinek tekinthető pillanatot helyezve a középpontba, amikor mindaz, ami hamarosan be fog következni, még eldöntetlennek vagy visszavonhatónak látszik. Az Idegen testünk enciklopédikus igénnyel fogja át a XX. századi Magyarország tragikus évtizedét, a '30-as évek végétől a '40-es évek végéig - kitekintéssel előbbre és utóbbra - s ezt érdekfeszítően, izgalmasan adagolva, hallatlan anyaggazdagsággal és prózapoétikai eszköztár alkalmazásával teszi."
 
Az, hogy Lator, Schein vagy Závada közül ki lesz a hárommillió forintos pénzdíjjal járó kitüntetés nyertese, csak az október 9-i ünnepélyes díjátadó gálán derül ki.
 
Korábban:
 
Kritikánk Závada Pál regényéről: