 |
(MTI) - Király Levente, a Magvető Kiadó szerkesztője elmondta, az idei könyvhét egyik legerősebb könyvének Darvasi László Vándorló sírok című novellakötetés tartja. "Darvasi László az egyik legjobb novellaírónk, ez a kötete pedig különösen szép lett" - fogalmazott a szerkesztő. A kötet az egyik novella motívumát vette kölcsön. "A történet egy testvérgyilkosságról szól, maga a sír követi az élő testvért mindenhova" - ismertette.
"Egy gyűjteményes könyvről beszélünk, nagyon változatos témájú és hosszúságú szövegek szerepelnek benne" - magyarázta. A szerkesztő hangsúlyozta, hogy bár rövid műfajról van szó, a Darvasi-kötet rövid történeteiből mégis koherens, egész világ áll össze. A kötet egyik főszereplője Jézus, bár ő maga meg sem jelenik a történetekben. De feltűnik Júdás, Jézus névtelen sírásója és Malkus, a tudatlan katona, akinek levágják a fülét a Getsemáne-kertben - tette hozzá Király Levente. A politikai költészetről az Élet és Irodalomban lezajlott vita inspirálta az Édes hazám - kortárs közéleti versek című antológiát. "A rendszerváltás óta született közéleti-politikai versek kaptak benne helyet" - mondta el a szerkesztő, majd megjegyezte, számára is meglepetés volt, hogy a Bárány Tibor szerkesztette kötet mintegy 380 oldalas lett. "A közéleti költészetről kevesen vettek tudomást eddig, a legtöbben csak legyintettek rá. És most kiderült, hogy közben mégis születtek jelentős számban ilyen versek, ráadásul olyan költőktől, akiktől senki sem várta volna" - tette hozzá.
Fontosnak tartották, hogy jobb- illetve baloldalról is "érvényes, a politikai tartalmon túlmutató" versek kerüljenek a kötetbe. A szerzők között olvasható Baka István, Bella István, Bertók László, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Gergely Ágnes, Kovács András Ferenc, Kemény István, Marsall László, Petri György, Orbán Ottó, Szőcs Géza, Zalán Tibor, Szentmártoni János, Vasadi Péter, Nádasdy Ádám és Térey János neve is.
Cikkek, tanulmányok, esszék kaptak helyet Spiró György Magtár című új kötetében. A szintén némileg közéleti könyv második felében a szerző Magyarország jelenét, jövőjét vizsgálja összevetve a globális tendenciákkal. "Spiró Györgyről köztudott, hogy sok nyelven olvas, hogy követi a globális trendeket, ezért képes külső nézőpontból is tekinteni a hazai folyamatokra. Mindeközben persze a hazai közéletet is ismeri kívülről-belülről" - jellemezte a könyv írásait Király Levente, majd méltatta a kötet egyéb szövegeit, például a 19-20. századi regényekről írt recenziókat, illetve a portrékat - például Babarczy Lászlóról, Molnár Gál Péterről, Major Tamásról -, amelyeknek főleg személyességére és pontosságára hívta fel a figyelmet. A kiadó a könyvhétre újra megjelentette Spiró György első regényét, a Kerengőt is.
Szálinger Balázs költő Köztársaság című kötete három műnemet ötvöz: a lírát, az epikát és a drámát. ?Az egész mégis úgy áll össze, mint egy regény? ? jegyezte meg Király Levente, hozzátéve, hogy a költő ezúttal is a közélet és magánélet közti határvonalon alkotott. A kötet Szálinger egyfelvonásos drámájának címét vette kölcsön, amely a Julius Caesar előtti korba viszi az olvasót. ?Azt a kérdést veti föl, hogy a köztársaság megrendülése milyen következményekkel jár, mi vár a római birodalom polgáraira. Aki kifejezetten az áthallásokat keresi, az megtalálja ebben a műben, noha szerző szándéka nem ez volt: inkább morális, etikai kérdéseket boncolgat? ? fogalmazott Király Levente. A kötet záródarabja szerelmi elbeszélő költemény, a harmadik világégés idején játszódó Háború.
Parti Nagy Lajos Fülkefor és vidéke ? Magyar mesék című kötete egyértelműen politikus könyv ? mondta a szerkesztő rámutatva, hogy a költő-író a regnáló Fidesz-kormány kritikáját írta meg. Király Levente úgy vélte, Parti Nagy Lajos, mint az egyik legnagyobb magyar ?nyelvművész? a népmese elemeit imitálva rövid abszurdokat írt. ?Szatirikus-politikus meseparódiák? ? határozta meg a kötet műfaját.
A könyvheti kínálatban szerepel még Vida Gábor A kétely meg a hiába című novelláskötete. ?Gábor a harmadik prózakötetében sokműfajú könyvet ad közre. Erdélyi történeteket írt, de nem használ úgynevezett 'erdélyizmusokat'. Mintha egy soha el nem készülő film jelenetei követnék egymást a valóság és a képzelet elmosódott határvidékén? ? mutatta be a művet a szerkesztő.
Novellakötettel jelentkezett Bán Zsófia is. Az Amikor még csak az állatok éltek című, tizenöt elbeszélésből álló könyvben ?több szólamú?, változatos történetek kaptak helyet. Az írásokból lassan kirajzolódik az olvasó előtt egy huszadik századi közép-európai család sorsa anya és lánya nézőpontjából.
Kántor Péter verseskötete, a Köztünk maradjon egyszerre "gyászmunka és lírai napló" - fogalmazott a szerkesztő, aki szerint a költő új kötete is mesteri módon ötvözi a hétköznapi nyelvhasználatot és az életünket behatároló, megformáló mítoszokat.
Esszéket tartalmaz Győrffy Ákos Haza című könyve. "Olyan esszék ezek, amelyek szinte már novellába fordulnak. Győrffy Ákosnak esszéíróként a legnagyobbak között van a helye" ? értékelte Király Levente, aki szerint a filozófia évezredes kérdései és kétségei kortárs nyelven fogalmazódnak meg ebben a könyvben.
