A kötetet megjelentető Ulpius-ház Kiadó ajánlója:
A magyar irodalmi lektűr hagyományait követve ? Aszlányi Károly, Rejtő Jenő és Vaszary Gábor nyomdokain haladva ?, Salinger Richárd kifinomult humorral szól a ma olvasójához. Könyvének témája a szerelem, amiről pedig Salinger szerint kifejezetten udvariatlan dolog könyvet írni, mert az mindenki mélységes magánügye. A szerző tapintatlanságára az egyetlen mentség, hogy az udvarias könyvek általában unalmasak, A szerelem könyvei pedig a legkevésbé sem az. A szerelemről szóló regényekben ráadásul előre tudni lehet, hogy szerelmesekről lesz szó, ami szintén nem igaz erre a műre, hiszen alig találunk benne szerelmeseket.
A bájos, pici vasútállomáson Viktorra vár az egész család: a szerelemkutatás professzora és vonzó felesége, valamint két lányuk, az egyetemista Vivien, és húga, Laura, a gimi legjobb csaja. Viktor betoppanásával szenvedélyes és mulatságos történések színhelye lesz a tóparti családi nyaraló, pontosabban annak stégje. A szerelem ugyanis nem elméleti kérdés, azt gyakorolni kell, és a fiatal költő és jogász mindenki számára váratlan edzőpartnerré válik. Feltűnik még egy csinos média-szociológia szakos hallgató, valamint egy krimibe illően titokzatos akt is. A tévedések sorozatos vígjátéka során Viktor többször össze-, majd kicsomagol, mígnem minden a helyére kerül. Vagy mégsem?
A nagysikerű Apám beájulna című regény szerzőjének új műve egy fülledt nyári hétvége és egy szerelmi hatszög izgalmas és kacagtató története, könnyed stílusú, mégis elgondolkodtató könyv, azoknak, akik voltak már szerelmesek, éppen szerelmesek vagy a jövőben tervezik, hogy esetleg megpróbálnának szerelembe esni.
A szerzőről:
Salinger Richárd 1975. február 10-én született Budapesten. Az elemitől az érettségiig hat különböző általános iskolába és két középiskolába járt. Soha nem volt jó tanuló, de szerencséjére csak egy iskolából távolították el. Érettségi után sokáig nem vették fel semmilyen felsőoktatási intézménybe, így dolgozott teherautó sofőrként, másodállásban pedig statisztált a Vígszínházban. Kaszkadőrnek is alkalmazták néhány filmben, majd kisebb nagyobb megszakításokkal több mint egy évet dolgozott külföldön. Mosogató és leszedő fiúként kezdte, aztán felküzdötte magát fagylaltárusnak, hentes is volt néhány hónapig. A tehénpásztori és gyapotszedő állásokkal már nehezebben birkózott meg, viszont nagyon megkedvelte a szállodatakarító és vidámparki gépkezelő posztot. Utóbbi kettőről viszonylag sokat írt az első könyvében.
1997-ben aztán felvették fel az ELTE magyar nyelv és irodalom szakára. Az egyetem mellett újságíróként, majd reklámszövegíróként dolgozott. Első színdarabját A stég címmel 1998-ban mutatták be az Egyetemi Színpadon. Egy évre rá jött Az írás című második darab, mind a kettő Salinger rendezésében. A stég 2000-ben a Merlin színházba került, ott már Ungvári Dávid rendezte. Az írást 2005-ben a Temesvári Csiki Gergely Nemzeti Színházban maga a szerző rendezte meg újra.
2002-ben jelent meg az Ulpius-ház kiadónál első regénye, Apám beájulna címmel. A könyv óriási siker volt, közel húszezer példányban kelt el. Még ugyanebben az évben a Megafilm megrendelte tőle a regény forgatókönyv változatát, amiből 2003-ra Sas Tamás rendezésében film készült.
2004-ben diplomázott, közben több forgatókönyvet írt külföldi és magyar bérmunkában. A Viszkis címűt nagy valószínűséggel előbb-utóbb láthatjuk az itthoni mozikban.
