(MTI) - A lexikon foglalkozik a francia nyelv születésével, kialakulásával, történetével, dialektusaival, jelenlegi elterjedtségével, a szerzők ugyanakkor mindennapi, köztük a modern technikához kapcsolódó témáknak is kiemelt figyelmet szenteltek. A kötet mintegy nyolcszáz szócikket tartalmaz, ez százzal több, mint az 1996-ban megjelent első kiadásban volt.
Ez a lexikon annyiban különbözik egy hagyományos nyelvtankönyvtől, hogy reményeink szerint sokkal gyorsabban meg lehet találni benne a választ gyakorlati kérdésekre - hangsúlyozta Karakai Imre, aki hozzátette: ha mégsem lenne szócikk a keresett kifejezésre, a kötet végén van egy részletes betűrendi mutató, amelyből egyszerűen lehet tájékozódni.
Mint a szerző elmondta, a franciák továbbra is törekednek arra, hogy mindenre saját kifejezést találjanak, bár azért nem olyan mértékben, mint az 1970-es évek elején, Georges Pompidou elnöksége idején, amikor a televízióban például pénzbüntetéssel sújtották az idegen szavak használóit. Karakai Imre kitért arra, hogy vannak viszont divatszavak, amelyek öt-hat évig használatosak, később azonban kikopnak a nyelvből. Utóbbira példaként a synergie (harmónia) szót említette, ami egy időben rendkívül divatos volt a francia nyelvben, napjainkra azonban kikopott.
A francia nyelv lexikonában külön szócikk foglalkozik a francia internetes nyelv leggyakoribb szavaival. Karakai Imre elmondta, hogy a franciák eredetileg az angol kifejezéseket vették át, ám a kanadai Québec tartományban élő francia anyanyelvűek - a francia nyelv hagyományainak legfőbb őrzőinek - nyomására végül a szavak többségére megtalálták a francia változatot. Érdekesség, hogy ami a magyar nyelvben kukac, arra nem találtak karakteres francia elnevezést. A francia e-mail címekben használatos jelet arobase-nak nevezik, aminek eredete vitatott, de valószínűleg egy nyomdatechnikai kifejezésből származik.
