Couleur localeA VILLAMOS A Tiszai pályaudvar előtt körforgalom van. Régebben kitérős rendszerben működött Újgyőr és Vasgyár meg a személypályaudvar között az egész. Minden második állomás kitérős volt és minden közbülső sima. A kitérőben bevárták egymást a szembejövők, így nem ütköztek össze szerintem soha. Később, mikor átépítették kétvágányúra s kirakták kockakövekkel a sínek közét, kiszámíthatóbb lett és nagyvárosibb, de valamit veszített a varázsából, bár egészen pontosan a veszteséget nem tudom kifejezni A VILLANYRENDőR A Szemere utca és a Széchenyi utca találkozásánál, nemsokkal a színház, az ország legelső kőszínháza után a villanyrendőr; pesti barátaim nevettek rajtam, íme egyetlenegy van itt ilyen, alfa és omega vagy origó, ha így kedvesebb, hát igen, ilyen hosszúkás város a pislogó kocsonya városa, gyerekkoromé, s hiába szaporodtak meg időközben az elektromos közlekedési lámpák a villanyrendőr, ott az egykori Píva cukrászda közelében továbbra is eligazít A KECSKELYUK Mi nem két el-lel mondtuk, ha Lillára mentünk, csak eggyel. Úgy hogy lilára. Majlát, Papírgyár, Hámor és mi még? Látod a bükkök oszlopos szürke törzsét? A Királyasztal és a Kecskelyuk felé elágazott az út, denevérek lógtak fölöttünk fürtökben, ha bemerészkedtünk s megzavartuk a nyugalmukat. A KIRÁLYASZTAL A Királyasztalon talán Mátyás király ebédelt, meglehet inkognitóban, de az is lehet, hogy azt az óriás sziklát az Úristen a tiszteletére rakta oda, azzal hogy járhatott volna ott, ha nem ő, hát Nagy Lajos, vagy valaki más. A MOLNÁR SZIKLA A Molnár szikla története Arany Jánosé lehetne, de nem, inkább Shakespeare-é, hiszen nem a bűn és bűnhődés motívuma hanem a szerelmeseké az a kő az országút fölött, a fakereszt messziről látható A DANYI VÖLGY A Danyi barlanglakásai, nem tudom, megvannak-e még? Az avasi zsidó temető alatt, a Dudujkára vezető út mentén, a vulkáni hamuból lett domb barlangjaiban éltek a számkivetettek, a strandra menet vasárnaponként láthattuk, így is élnek emberek aztán, amikor Tapolcára értünk, már nem jutott eszünkbe A VASGYÁRBÓL A vasgyárból naponta két óra után megindult a kerékpárosok áradata végig a Győri kapun, nagynéném férje, Bandi bácsi nagy szocdem volt egy darabig egyébként a Martinban művezető a meztelen vörös ember a kalapáccsal amit kitűzött, kicsit ijesztő volt és szemérmetlennek tűnt nekem a vallásosan nevelt kisgyereknek |
További cikkek ebben a rovatban
