A kitüntetését az augusztus 19-én tartott központi ünnepségek után, Szabadkán, 2005. augusztus 27-én este, a IV. Nemzetközi Interetno Fesztivál gálaműsorán adta át Varga Imre szabadkai főkonzul.
A főkonzul méltató szavai után, a szabadkai Népkör nevében Brezovszky Roland köszöntötte az idős Miklós bácsit, majd a Hagyományok Háza részéről Agócs Gergely beszélt a vajdasági mesemondásról, a vajdasági mesekutatásról, illetve annak a ténynek a jelentőségéről, hogy a magyar állam a határon túli magyar népi kultúra jeles egyéniségeit is támogathatja.
Mindezeket követően a színpadra hívott Czérna Miklós elmondott egy legendamesét és egy tréfás anekdotát ? ezzel láthatóan nagy sikert aratott a szabadkai főtéren összegyűlt hallgatóság körében.
Czérna Miklós 1919-ben született, jelenleg az észak-bácskai Oromhegyesen lakik. A hagyományosabb műfajok, állatmesék, legendamesék, Mátyás-trufák mellett tréfás és pajzán anekdoták, katonatörténetek kiváló előadója. Az elmúlt években több neves folklorista is megfordult nála. Gyűjtött nála Burány Béla, a vajdasági magyar erotikus népmesék ismert gyűjtője és kiadója, valamint az is az ő érdeme, hogy az újvidéki rádió stúdiójában készítettek Miklós bácsival felvételeket. Bodor Anikó népzenekutató a népdaltudása miatt kereste föl, Karácsony Molnár Erika folklorista a helyi hagyományokról, a népszokásokról kérdezte. Bodor Anikó hívta föl Raffai Judit szabadkai népmesekutató figyelmét Czérna Miklósra, így 2004 májusában, augusztusában és novemberében Raffai Judit a Hagyományok Háza két folklorista munkatársával és Dénes Zoltán operatőrrel filmfelvételeket készített. Czérna Miklós házában, illetve egy nyilvános szereplését, az oromhegyesi falunap is rögzítették.
A helyi közösség ismeri és ?hasznosítja? Miklós bácsi tudását. Sokszor megkérték-megkérik, hogy meséljen, énekeljen vagy ?egyszerűen? csak beszéljen a régi Oromhegyesről, a régi hagyományokról. Így részt vett több alkalommal a falunapokon, a "Napsugaras ősz" ünnepségen. Még nyolcvanon felül is ott volt a helyi ?Gazdag ág? rendezvényén, amely a hagyományos ismeretek vetélkedőjét és a néprajzi szemlét egyesíti és amelyet 2004-ben a tizenhetedik alkalommal rendeztek meg.
A Népművészet Mestere címet tehát megérdemelten kapta Czérna Miklós, emellett azonban szimbolikus értéke is van, hogy a vajdasági magyar népi kultúrát a szövegfolklór területén is ilyen elismerés érte.
