Szabó Magda sikere itthon és külföldön is egyaránt töretlen, dedikáláskor hosszú sorok kígyóznak asztala előtt, az Abigélből készült filmet minden évben többször is megismétlik a televíziók ? és ami a legfontosabb, sok olvasója van. Mindemellett máig aktívan ír, legújabb könyve, a Merszi, Möszjő idén jelent meg, melyről Miklós Gábor a Népszabadságban ezt írta: ?Az író, amikor újságban, folyóiratokban megjelent újabb keletű publicisztikai műveit közli, valahogy megkettőzi önmagát és az addigi munkásságát is. Az életműsorozat új kötete, a Merszi, Möszjő némileg zanzásítva a sok évtizedes alkotói pálya összefoglalása és reflexiója is. Az esszék, cikkek az Abigél iskolájáról és régi tanárokról, Szabó Magda családjáról, valamint István királyról és Gizella királynéról szólnak ugyan, de végső soron mégiscsak arról, hogy az írónő, aki egyszer ezt már közzétette, hogyan látja most - megváltozott környezetben és megvilágításban - témáit, életét, családját. Hagyományról és értékőrzésről szól az írások többsége. Szabó Magda konzervatív szerző, megőrizne mindent, amit szépnek és értékesnek élt meg.?
Életrajz
Szabó Magda élete is jellemzően huszadik századi karrier. 1917-ben született Debrecenben, érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin?magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben, politikai okokból történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat is, helyette Kuczka Péternek adták ? őt főleg a sci-fi rajongók ismerhetik, hiszen a Galaktika nevű lap főszerkesztője volt, mely világszínvonalú folyóiratnak számított.
Újholdas fogadalom
Szabó Magdát az irodalomtörténet az Újhold-körhöz kapcsolja, erről ő így nyilatkozott az Élet és Irodalomnak: ?Az egész Újhold írhatott, azazhogy megjelenhetett volna éjjel-nappal az ötvenes években, betegre írhattuk volna magunkat, hogyha megírjuk azt, amit a párt akart. Állandóan szerelmes levelek érkeztek az Írószövetségtől, hogy írjunk erről meg arról. De nem írtunk. Senki se volt hajlandó. Ezeknek? Ezeknek nem. Ezen kívül két közös megegyezésünk volt az Újhold tagjaival. Az egyik, hogy nincs jogunk ahhoz, hogy gyerekünk legyen, mert nem tudjuk garantálni a jövőjét. És a másik, hogy nem megyünk el innen, mert valakinek ébren kell tartania a magyar irodalmat.
?56-ban ez a társaság összefutott a Vérmezőn. Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes majdnem az én ablakomra láttak, én a Városmajor utcában elláttam Mészölyék ablakáig, Kálnoky már indult a Mészáros utcából, és Ottliknak csak az Attila úton kellett végigjönnie, Rába meg elindult a Vígszínház mögül, tehát ez a társaság együtt volt mindig. Azt gondoltuk, hogy ?45 után ugyan nem sikerült, amit elterveztünk, de most majd sikerül. Most majd megnyerjük a forradalmat, és utána minden rendben lesz. Aztán lett, ami lett, és utána már soha nem számoltunk azzal, hogy valaha is megváltozik a helyzet, hogy Gorbacsov egyszer majd felrobbantja körülöttünk a világot.
De visszatérve az ötvenes évekre: Révai 1949-ben a reggel nekem megszavazott Baumgarten-díjat délben visszavette, és odaadta Kuczkának. Végül aztán a díjat visszakaptam. És ha hiszi, ha nem, én akkor sem haragudtam Kuczkára. Arra gondoltam, hogy ennek a szerencsétlen embernek de borzasztó lehet ez, mert Kuczka Péter nem jellemtelen ember, csak más a politikai felfogása, és most neki ez lehetne életének az a nagy pillanata, ami nekem lehetett volna, ha a díjat én kapom, és így most egyikünknek sem lett az. Ezt aztán Révai jól elintézte.? (A teljes interjú itt.)
Szabó Magdának csak 1958-tól kezdve jelenhettek meg művei. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913?1982) íróval. (Emlékeit Megmaradt Szobotkának című könyvében írta meg.)
?Ha telefonkönyvet írna, azt is érdemes lenne elolvasni.?
E ponton stsmork blogja igazíthat el minket leginkább, mely egy érdekes találkozást mesél el: ?Egyszer találkozóm volt valakivel Pasarét egyik csendes mellékutcájában, és amíg a srácra vártam, hogy elüssem az időt, sétálgatni kezdtem, s egy félig takarásban lévő emléktáblára lettem figyelmes az egyik társasház falán. ?Biztosan a magyarországi gumikesztyűgyártás megteremtője lesz az? ? gondoltam magamban, és áthajoltam a kerítésen, hogy a tábla szövegét ki tudjam betűzni. Ez állt rajta: ?Ebben a házban élt és alkotott Szobotka Tibor író?.
Ha egy fél évvel korábban akadok rá erre a táblára, Szobotkát is elkönyveltem volna az ismeretlen hírességek közé, így azonban, minthogy nem sokkal korábban olvastam Szabó Magda könyvét, rögtön képben voltam. Lebilincselően érdekes olvasmány, mint gyakorlatilag minden, amit Szabó Magdától eddig olvastam; azt szoktam mondani, hogy ha telefonkönyvet írna, azt is érdemes lenne elolvasni. (Nem is lenne rossz cím egy posztmodern regénynek: Szabó Magda: A budapesti telefon-előfizetők jegyzéke, A-F).
Én az Abigél című filmsorozat alapján elkönyveltem magamban, hogy Szabó Magda csak nyálas lányregényeket szokott írni, annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor rájöttem, hogy ez egyáltalán nincs így. Egyébként ezzel még Szobotka Tibor is így volt, egy helyen azt írja a naplójában, hogy ?Magdáról azt hittem, hogy költő és sokáig nem is tudtam, hogy prózát is tud írni?.
Abigél 2.0
Szinte minden nagy sikerű alkotás esetében a rajongók követelni kezdik a művésztől, hogy folytassa ? emiatt aztán sok további remekmű, de rengeteg halvány utánlövés is született már, amennyiben a szerző nem tudott ellenállni a csábításnak. Egy internetes fórumon például ez a hozzászólás érkezett: ?Az én kedvenc regényem az Abigél. Nem tervez folytatást? (GC_love)?
Szabó Magda válasza: ?Ezt már sokszor kérdezték tőlem. Most én kérdezem meg Öntől. Tegyük fel, hogy könyvkiadó vagyok, és megkérem Önt, folytassa. Kivel mit csinál? Mert a háborút ugye elveszítjük, a felekezeti iskolák elképesztő változáson mennek át, vagy megszűnnek. A filmben szereplő férfiak közül csak a Básti alakította igazgató nem kerülhet koránál fogva harctérre. És ezek voltak a könnyű kérdések. Mit csinálunk az osztályharc tombolása idején egy tábornok lányával? Mikor még az én életemben is problémát jelentett, hogy aktív pályája idején apám kultúrtanácsnok volt Debrecenben. Ferihez csak nem akarná hozzáadni ezt a szerencsétlen gyereket!? És kiszakítva a környezetéből, mi lenne Zsuzsannának és Kőnignek a sorsa?
Nem először tették fel a kérdést, mondom. Én ezt ugyanolyan reménytelennek érzem, ahogy nem éreztem valóságosnak az Elfújta a szél folytatását. Higgye el, jobb ez így. Ahogy azt az író megálmodta.?
?Egy anya sem tud gyermekei között különbséget tenni?
Az anagykonyv.hu-n ezt írták egy hónappal ezelőtti kecskeméti fellépéséről: ?A Katona József Könyvtár nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség felállva, tapssal fogadta az írónőt. Szabó Magda beszélt Debrecenhez való kötődéséről és az Amerikai Egyesült Államokban átélt élményeiről is szólt. ?Mindig tudtam, hogy hazajövök? ? mondta. Arra a kérdésre, hogy miért hagyta abba a Régimódi történet című könyv filmforgatókönyvének megírását, és miért bontott szerződést a filmgyárral, azt válaszolta, hogy ami az ő titka, arról beszélhet, de ami a gyártók titka, arról nem.
Elmondta, nem akarta lerövidíteni a történetet, és nem akart olyan részeket kihagyni, melyek számára fontosak. Majd Kertész Imre Sorstalanság című könyvére utalva kijelentette: ?Ki kell térni arra is, hogy a Nobel-díjat odaítélő bizottság döntése hogyan változtatta meg a Hunnia (filmstúdió) munkatervét. Világos volt, hogy egy ilyen díjat elnyert alkotó munkája előbbre való?. Az írónő véleménye szerint az ország érdeke volt, hogy előbb a Nobel-díjas író könyvéből készüljön el a film. Ígéretet tett arra, hogy megírja életrajzi regényének, a Für Elise folytatását, amely életének a II. világháború kitöréséig tartó szakaszáról szól majd.
Az ajtó című regényének francia fogadtatásáról is beszélt, ahol ?síró kritikusok? vették körbe. ?Kicsit zaklatott az életem, amióta a franciák ennyire megbecsülnek? ? tette hozzá. Az írónő mesél arról, hogy a 100 legnépszerűbb könyv közé került négy könyvével kapcsolatban nem tudja eldönteni, melyiket szeretné a legjobb 12 között látni. Az olvasók szavazatai alapján bejutott a TOP 100-ba legismertebb könyve, az Abigél, melyből nagysikerű film is készült; Az ajtó, amelyért 2003-ban Franciaországban rangos irodalmi kitüntetést, Femina-díjat kapott; életrajzi műve, a Für Elise és a Régimódi történet is. Elmondta, hogy minden könyvét egyformán szereti, egyformán közel állnak hozzá. ?Egy anya sem tud gyermekei között különbséget tenni, én is így vagyok a könyveimmel.? (A teljes cikk itt.)
