Szépíró Díj Győri Lászlónak, Vajda Miklósnak és Bán Zoltán Andrásnak

Irodalom

(MTI) - A szakmai díjat odaítélő kuratórium tagja az idén is Báthori Csaba költő, író, műfordító, Radics Viktória költő, esszéíró, műfordító és Tarján Tamás író, irodalomtörténész, kritikus volt.
   

ellenlabas1003_nyitottmuhely_vajdamiklos_bytsd-2.jpg
Vajda Miklós

Vajda Miklós Anyakép, amerikai keretben című kötete "az elemi kapcsolatok szövevényébe hatol, de nem bonckéssel, hanem érző ujjbegyekkel, a múló idő sűrűjén keresztülhatolva, elrohanását megfékezve" - olvasható Radics Viktória méltatásában, amely kiemeli a szöveg gondolati és esztétikai igényességét, lélektani kifinomultságát, hitelességét is. "A mű egy szemérmes anya-fiú (idős anya-koros férfi) kapcsolat anatómiája, egyszersmind gabalyos érzelmi mélységének föltárása - s hogy ez ilyen visszafogott stílusban, a distancia arányait betartva sikerült, nagy találat" - hangsúlyozza Radics Viktória.

   
Báthori Csaba laudációjában úgy véli: A szó árnyéka című kötet egy negyvenéves alkotói pálya summája, amely "az összegzés igényével fogalmazza újra egy eredetileg népiességre hajló, de végül a város vonzásában megerősödő költészet eredményeit". Báthori méltatja Győri László versformakészletének bravúrjait is, kiemelve, hogy a költő egyforma könnyedséggel kezeli a három nagy ritmusrendszer alakzatait, az időmértéket, a nyugat-európai versformákat, illetve a magyaros ütemtárat. "Győri költészete az elmélyedésnek, a kötelező magatartásformák keresésének, s általában a léttel szembeni művészi felelősségnek a tanúsága. Olyan ellenméreg, amely versmentő gyógyszernek bizonyul" - mutat rá Báthori Csaba.
   
Az elmúlt tíz évben született Bán-esszékből és -kritikákból válogatást nyújtó Meghalt a Főítészt méltatva Tarján Tamás a szerző eleganciáját emeli ki, valamint megemlékezik arról is, hogy Bán Zoltán András "látszólag ősemberi hévvel indul esztétikai viaskodásba". Tarján Tamás laudációjában a kötetet "a disszertációt a pamflettel elegyítő írásműnek" nevezi, a szerzőt pedig Don Quijotéhoz hasonlítja.
  
"Az irodalom való világának lándzsaforgató személyisége ő. A közhiedelemmel ellentétben nem annyira valami ellen, sokkal inkább a művek - és a saját agy- és léleksejtjei - védelmében száll csatába" - véli Tarján Tamás.