SZÓSZ ?!:) A magyar nyelv szava-borsa

Irodalom

Mit tud a magyar nyelv? Hogyan, mitől és miért változik? Milyen is ma pontosan? Ősi eredetű, sajátos logikájú, gazdag, hajlékony, kifejező, mégis nehezen tanulható hogy csak a kedvelt közhelyeket idézzük. Milyen tapasztalatok bújnak meg az idézett általánosságok mögött? Vajon cirkalmas káromkodásaink ugyanazt a gazdagságot tükrözik, mint Arany huszonötezres szókincse? Igaz-e, hogy nagyobb hatással volt a nyelvre az internet vagy a mobiltelefon megjelenése, mint költők és nyelvészek egész generációinak a munkája? Ha a világirodalom egy jelentős része szinte "eredetiben" olvasható magyarul, miért nem értjük egymást az utcán?
 

szosz_nyelvi_vetelkedo_m1.jpg
A műsor házigazdái

A magyar nyelv évében, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján közismert írók, költők, színészek, nyelvészek és műfordítók keresik a válaszokat. Az MTV tudáscsatornájának SZÓSZ ?!:) című, március 15-én induló új műveltségi vetélkedőjében írói feladatok, rögtönzött humoros jelenetek, villámkérdések, beszélgetések és saját történetek segítségével adnak számot a magyar nyelvhez fűződő viszonyukról a játékosok. A tíz héten át tartó szórakoztatató sorozatban mások mellett Mácsai Pál, Molnár Piroska, Nádasdy Ádám, Várady Szabolcs, Szabó T. Anna, Lator László, Réz Pál, Barna Imre, Kiss Judit Ágnes, Bíró Kriszta, Pokorny Lia és Vámos Miklós mutatja be a magyar nyelv történetét és a beszélt nyelv változásait - az ősi átkoktól a nyelvi malacságokon át a "minden szinten szinte minden" univerzumáig. A műsort Sugár Ágnes vezeti.

 
Az első adás témája a nyelvi mágia. Szó lesz a boszorkányperekről, a névadási szokásokról, a nyelvi tabukról, a köszönések, az átkok és a kuruzslás kialakulásáról, és nem utolsósorban a káromkodásról. A játékosok előre megírt és rögtönzött jelenetekben mutatják be a névadás fontosságát, vagy éppen a boszorkányperek világát, beszélő neveket aggatnak egymásra, és alaposan megvitatják a trágárság illemtanát is. A további adásokban a játékosok megvizsgálják az írásbeliség kialakulását, a szlenget és a rétegnyelveket, a magyar nyelv eredetével kapcsolatos teóriákat és a leggyakoribb tévhiteket, a pajzán kifejezések szerepét, a reklámok és a slágerek szövegeit, vagy éppen azt, hogy a szó miért veszélyes fegyver.