(MTI) - Tar Sándor József Attila-díjas író Debrecenben élt és dolgozott. Elsősorban novellista volt, mint azt például a Nóra jön, a Lassú teher és Az alku című kötetei mutatják. A Szürke galamb című regénye (1996) alcíme szerint bűnregény, melyben a bűnt nem akarja kideríteni senki. Könyvében nem egy távoli világot, hanem egy jellemzően magyar települést mutat be az író. Művészete nem hitt a reményben, a megoldásban és a feloldásban sem. Az emberi erények nála többnyire csak elröppenő pillanatokban nyilvánultak meg, hogy aztán elsodorja őket a mindennapok keserű keménysége, az a világ, melyet ő látott szigorú szemüvegén keresztül - jegyzi meg róla a Sulinet.
A Debreceni Egyetemen végzett 1992-ben Tar bolgár fordítója, Martin Hrisztov, aki hazatérve főként a magyar irodalmat fordítja és adja ki. Hrisztov nevéhez köthető a többi között Márai Sándor Egy polgár vallomásai, Bibó István tanulmányai, Csáth Géza Ópium és Bartis Attila Nyugalom című kötetének bolgár nyelvű megjelenése.
A Szürke galamb fedőlapját az ismert fiatal grafikus-festőművész, Elica Baramova tervezte. Az ő műve Kukorelly Endre TündérVölgy című kötetének borítója is. A kötet jövő tavasszal jelenik meg Szófiában.
Az esten Szilvia Csaleva irodalomkritikus mutatta be Tar Sándor könyvét, amelynek bolgár megjelenését a Magyar Könyv Alapítvány, az EU Kultúra programja, az Anna Najdenova-Váradi László házaspár és a Balatonfüredi Fordítóház támogatta.
