 |
(MTI) Kabdebó Lóránt elmondta: a Ráció Kiadó gondozásában kijött kötet két fejezetre bomlik. Az elsőben, amelynek a Filológiai mesék címet adta, kiadástörténeti, életrajzi kutatásainak eredményeit osztja meg az olvasókkal. A rövidebb, Poétikai mesék című fejezetben a kései Szabó Lőrincre koncentrál.
"Az irodalomelmélet többnyire az 1932-es Te meg a világ című kötetet szokta kiugratni az életműből. Az idő múlásával azonban nekem egyre fontosabbnak tűnik a Harc az ünnepért és a Tücsökzene költője" ? fogalmazott a kutató, megemlítve, hogy később önálló monográfiában is szeretné kifejteni érveit.
Mint felidézte, Szabó Lőrinc református értelmiségi családból származott, ám később mégis ateistának vallotta magát. "Az ateizmus bugyrából különböző vallások meséin keresztül érkezett vissza a bibliához, az ima gyönyöréhez" ? fogalmazott az irodalmár, aki a vallások között megemlítette a buddhizmust és az iszlámot. Kabdebó Lóránt megjegyezte: mindezek kellettek ahhoz, hogy a költő eljusson "az emberi létezés metafizikai vágyódásainak verssé formálásához".
Az első fejezetről a kutató elmondta: ebben főleg kiadástörténeti és életrajzi részleteket oszt meg az olvasókkal "emberi fogyasztásra alkalmas" módon. A fejezetben ír a költő fiatalkori társasági életéről, a pályakezdő Szabó Lőrincre hatással volt stílusirányzatokról, a Verlaine-fordításkötet megjelenéséről vagy például arról a Remarque-regényfordításáról, amely egy napilapban jelent meg folytatásokban. Itt olvasható egy érdekes történet Szabó Lőrinc utolsó drámafordításáról is.
"Illyés Gyula szerkesztette 1954-ben a Moliére-összest. A Nők iskoláját ketten is fordították: Vas István és Heltai Jenő. Amikor nem tudták eldönteni, kié kerüljön be a kötetbe, Illyés felszólította az éppen Tihanyban nála vendégeskedő Szabó Lőrincet, hogy egy hónap alatt ültesse át magyar nyelvre a művet" ? mesélte az irodalmár, aki szerint a megfeszített munkatempó is hozzájárulhatott a költő második infarktusához.
Kabdebó Lóránt kitért arra, hogy Szabó Lőrinc a rendszerváltás "szellemi felszabadulásának" egyik nyertese. "Két ikercsillag ragyogott akkor az irodalomelméletben: Szabó Lőrinc és József Attila" ? fogalmazott a kutató, aki szerint a két életmű tudományos vizsgálata rávilágított a két világháború közti magyar költészet világirodalmi rangjára.
