(MTI) - "Az első három tanulmány a zsidó világot, ezt a kép-telen világot veszi górcső alá, melyben minden a névre terhelődik, mindent a név metafizikája határoz meg. A következő négy írás az ortodox ikonteológiát, annak trinitológiai hátterét vizsgálja különböző nézőpontokból, míg az utolsó, három műből álló, heterogénebb blokkot az idő közös témája fogja össze. Utóbbi részben Szilágyi Ákos például az ortodox ikont és a reneszánsz festményt hasonlítja össze különös tekintettel Leonardóra, Sándor Balázs pedig gyakorló református lelkészként vizsgálja a lehetséges protestáns képtisztelet módozatait, felelevenítve a történelmi protestantizmus álláspontját is" - magyarázta Rugási Gyula, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem és a Szent Pál Akadémia oktatója, a kötet szerkesztője és társszerzője.
Mint kiemelte, a kötet az ikontiszteletre nem ortodox nézőpontból, hanem külső szemlélőként reflektál, ami újdonságnak számít Magyarországon, hiszen az érdeklődő hazai közönség eddig többnyire ortodox szellemiségű könyvekhez, például Pavel Florenszkij és L. A. Uszpenszkij műveihez fordulhatott a témában.
"Az ikon alapvető szerepet játszik a posztbizánci világ, Oroszország és a Balkán népeinek világszemléletében. Az ikonteológia ismerete nélkül nem érthetjük magas irodalmukat, de még a bolsevik párt történetét sem. Ebben a kultúrkörben mindent meghatározott az ikon, az örökkévaló földi képmása. Még a diktátorok is az örök Bizánc, az égi Jeruzsálem földi helytartói akartak lenni" - mutatott rá Rugási Gyula.
A tanulmányok szerzői
Ruff Tibor, a Hit Gyülekezetének teológusa,
Tatár György filozófus, az ELTE tanára,
Fényes Balázs, az Országos Rabbiképző ? Zsidó Egyetem oktatója,
Bugár M. István és
Valastyán Tamás, a Debreceni Egyetem tanárai,
Ötvös Csaba, az ELTE oktatója,
Vattamány Gyula, a Wesley János Lelkészképző Főiskola oktatója, Sándor Balázs református lelkész, Szilágyi Ákos, az ELTE tanára és Rugási Gyula.
