Kevesen tudják, hogy a 2000 nem az ezredforduló szüleménye. Ezzel együtt mégis elmondható, hogy a lap - bár egy kissé más jellegű, de mégiscsak - fordulóponton született, ugyanis a rendszerváltás hajnalán, 1989 áprilisában látta meg a napvilágot. Ahogy Szilágyi Ákos költő elmondta: az alapítás nem elsősorban a radikális feltűnési viszketegség, hanem inkább egyfajta irodalmi "könnyűlovasság" létrehozásának a jegyében telt, elsődleges céljuk az volt, hogy a kiadvány elüssön a megszokottól. Horváth Iván javaslatára - a követendő hagyományok demonstrálására - felvetődött a "Szép Szó" cím is, de végül Mészöly Miklós ötlete alapján a "2000"-nél állapodtak meg. Bojtár Endre irodalomtörténész hozzáfűzte: a névválasztáshoz hozzájárult Ludvík Vaculík cseh író 2000 szó című kiáltványa is, amely a '68-as események egyik legtöbbet emlegetett írása volt. Szilágyi Ákos a folyóirat egyik újdonságaként Közép- és Kelet-Európa kultúrájának bemutatását emelte ki. Sok olyan írás talált itt otthonra, amelyek "a szocializmus idején a fiókban maradtak", de úgy tűnik, hogy "az írások elfogytak, mintha ez a térség szellemileg lassan kiürülne"- tette hozzá a költő.
A havilap nem csak címében tér el hasonszőrű társaitól: a beszélgetés során is kivilágló családias szerkesztőségi légkört látva nem is annyira meglepő, hogy a lapnak tulajdonképpen nincs főszerkesztője. A szerkesztőségben olyannyira a demokrácia uralkodik, hogy "nincsenek elkülönült rovatszerkesztési funkciók" - mutat rá Margócsy István irodalomtörténész. Minden egyes írást mindenki elolvas, a megjelenésre szánt művekről többségi szavazással döntenek, emellett minden szerkesztőségi tagnak vétójoga van. Ez utóbbi kiváltság alkalmazására azonban az elmúlt 19 év alatt csupán tízszer volt szükség. "A szerkesztőség klubként működik, rengeteg tagja van, a lap majdhogynem melléktermékként születik" - világított rá az alkotófolyamatra Szilágyi Ákos. Előfordul, hogy a következő szám röviddel a leadás előtt még nincs kész, az összeállítás ugyanis nem üzemi módon történik. A vétójog és az egybeolvadó szerkesztési folyamat miatt előfordul, hogy az utolsó pillanatban történik változtatás. "Hozzátok vissza a nyomdából, mert meg akarom vétózni" - vázolja fel nevetve (és némi túlzással) Bojtár Endre a procedúrát. A gépezet ennek ellenére gördülékeny működését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az általuk megjelentetett szerzőkbe vetett bizalom jócskán megtérült: "Nagyon jó lovakra tettünk" - teszi hozzá Margócsy. Korábban a 2000-ben publikált például Kertész Imre is, aki azonban már jó ideje nem tartja a kapcsolatot a folyóirattal. "Ma már az űrben szárnyal valahol, úgy látszik ilyen a Nobel-díj természete" - mondta kedélyes mosolyoktól övezve Szilágyi Ákos. A költő rámutatott: a 2000 egyik biztos pontja a szendvicsszerű felépítés: középen szépirodalom, körülötte társadalomelmélet, esszé, tanulmány, egy kis kultúrtörténet, csipetnyi dokumentumműfajjal fűszerezve.
Nyomtatott folyóiratról lévén szó felvetődött az internet irodalmat is átalakító hatása: a "meglepetésvendégként" érkezett Parti Nagy Lajos szerint ma a folyóiratoknak nagyon nagy konkurencia az internet, rövidesen pedig számolni kell az irodalom világhálóra telepítésével, ami egy teljesen új műfajiságot igényel majd. Bár a nyomtatott lapok és az internet egymásmellettisége egyelőre leginkább egy kaotikus salátára hasonlít, a 2000 "szendvicse" 1989 óta változatlan minőséggel kínálja az irodalom közép- és kelet-európai ízekre vágyó ínyenceit, ami - valljuk be - szavatossági szempontból több mint kielégítő.
