...ész
Olajozottan működök. Nem érem sohasem utól magam - Így fér meg konvexszel a konkáv. félő: üt egyik én a másikon lyukat.
Evés, ürítés, írás; rendre minden.
Még csak a képzelet sem röpít már el innen.
Hát mondd már - bezárnak a szűk körök.
mit sem végezve mindig másba kezdek.
Más az ura, nem én, e gépezetnek,
s annyi célja, ahány atomja van.
Férne... - ha nem érezném harcukat,
de egymás ellen lobognak a kották;
De - bár ösztönök kínpadjára vonták -
az ész dolgát teszi. és megoldást kutat.
