(MTI) - A közlemény megfogalmazói egyetértésüknek adtak hangot az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének Intézeti Tanácsa által kiadott nyilatkozattal, miszerint: "mi is károsnak ítélünk minden olyan szándékot, amely az irodalmi kánonok alakulásának politikai befolyásolására és különösen a kánonok egységesítésére irányul".
Mint írták, a tokaji írótábor idei tanácskozásának célja a kommunista diktatúra 1945-1965 közötti időszakában "elhallgatatott, eltagadott írók visszaemelése volt az irodalmi köztudatba", mert "nem kaphatunk valós képet az elmúlt évszázad magyar szellemi folyamatairól, ha e folyamatok meghatározó résztvevőinek jelentős részét továbbra is tabunak tekintjük, könyveik egykori bezúzása után az emlékezetünkből is kitörüljük őket".
Emlékeztettek arra: 1990 után megindult az irodalmi kánonok kiegészítése, és az utóbbi években az olvasó közönség is felfedezett addig elhallgatott írókat. Úgy fogalmaztak: a tokaji írótábor tanácskozásán mégis azzal szembesültek, hogy a feltáró munka az elején tart. Hozzátették: "a diktatúra első, majd további évtizedei kártevéseinek sokféle módozatára csak módszeres, őszinte és közös erőfeszítéssel deríthetünk fényt, mi, írók, irodalmárok".