A három napló sajátos, álomszerű világban játszódik több idősíkban, többszörös identitású szereplőkkel. Olajszőkítők, kocsmatöltelékek, politikusok, meghasonlott költők, bukdácsoló angyalok, valamint egymástól elszakított szerelmesek sodródnak álruhát öltött istenekkel és sátánfigurákkal a végkifejlet felé.
A szürreálisan kavargó és különböző műfaji elemeket ötvöző szöveg, a frivol, esetenként obszcén, illetve az éterien finom jelenetek és stílusbeli megoldások keveredése teszi igazán egyedülállóvá a könyvet. A szerző egzaltált, szaggatott, elhallgató kifejezésmódja pedig rákényszeríti az olvasót arra, hogy maga írja tovább a művet a saját fejében, lelkében.
