A Brunner Blatt Lap és Könyvkiadó által havi rendszerességgel megjelentett új lap szerkesztői szerint az irodalom nem csupán a világ tükrözése, hanem a lét megismerésének az eszköze. Nem olyan absztrakt, mint mondjuk a matematika, de legalább olyan egzakt. Míg a tudományban a megismerés az ok-okozati összefüggésekre koncentrál, addig az irodalomban ugyanez maga a történet.
A Budapest Bristol történetei a "világ/kép", a "lélek/tan", a "szín/tér", és a "sors/forduló" című rovatokban az élet egészének egy-egy pillanatnyi lefedésére törekednek, egyéni sorskérdések között húzódó ívben.
"A Budapest Bristol az irodalom, a mese, színe-javát kínálja, az esszenciát, s a feltálalt csemegék közül mindenki kedve és ízlése szerint választhat" - nyilatkozta dr. Brunner Tamás, a Brunner Blatt Lap és Könyvkiadó cégtulajdonosa, Magyarország legfiatalabb irodalmi szakfolyóiratának alapítója.
A nyolcezer példányszámban megjelenő Budapest Bristol címlapjain - a nemzetközi sajtóban is egyedülálló módon -, mindig egy rövid, de egész, önmagában is teljes novellát közöl, ezáltal ha a folyóiratot kézbe veszi az olvasó, máris az olvasnivalók sűrűjébe kerül.
A novellák válogatása során a szerkesztők: Mezővári Gyula főszerkesztő és közvetlen munkatársai - Brunner Tamás, Gereben Márton, Szabó Edit, Szolláth Mihály - mértékletes ellenpontozásra törekednek. Örkény és Hemingway Macska az esőben azonos című novellái, vagy Krúdy Gyula és Háy János Utazás éjjel című novellapárja is kitűnő példa erre. Míg az előbbi kettő független egymástól, addig az utóbbiban Háy tudatos törekedett egy modern parafrázisra.
"A Budapest Bristol persze irodalmi folyóirat. De szerkezete az átfogótól a személyesig ível, az egyén életét érintő, de azon túlmutató társadalmi és kulturális mozgásokra, különbségekre, korlátokra összpontosít. Épp úgy, miként a lelki-testi és tárgyi gazdagságra, szegénységre. A dologi világ meghatározó erejére, az ember függőségeire... Külső és belső harcaira. Az ösztönökre, a szexualitásra. És persze az egyéni sorsra, a történetre - sorsrontókra és sorskovácsokra - a győzelmekre és a bukásokra, az ön(át)értékelésre" - mondta Mezővári Gyula, a Budapest Bristol főszerkesztője.
A tudományok közül a pszichológia vállaltan dolgozik elemzései során szépirodalmi anyagokkal is (Freud, Jung, Feldmájer, Csíkszentmihályi stb.). A Budapest Bristol nyílt teret ad ennek az irodalommal szorosan összefüggő tudományágnak. Nem véletlenül került a folyóirat első számába Solymár József A fehér és a fekete bárány című dialógusnovellája mellé Bereczkei Tamás professzornak a hideg empátiáról, vagyis a "hétköznapi machiavellizmusról" szóló elemző írása.
További kreatív szerkesztői ötletekre találunk jó példákat a "térképvers", vagy a "szentségtörés" elnevezésű rovatokban. Ez utóbbi esetben például a főszerkesztő arra kéri az olvasókat -, hogy Örkény Megváltó című - amúgy tökéletes egész és zárt novellája végére írjanak egy - oda illő - egyéni zárómondatot.
A Budapest Bristol persze időnként "csapnivalóan jó" novellákat is közöl. Tömörkény István Csata a katonával című írása például olvasmányos és érdekes novella, igaz, kis keretesben a végén fintorként olvashatjuk Németh G. Béla professzor megjegyzését: "A moralizáló néptanító olvasókönyvek kedvence. Kimódolt parasztja csinált egyszerűségén csak a lelkiismeret-furdalást megtestesítő kátészimbolikája tesz túl".
