 |
Sulyok Vince: Könyv és olvasás Norvégiában
A norvég szépirodalom jelentős anyagi támogatással rendelkezik, amelynek mechanizmusa példaadó érvényű lehetne a magyarországi könyvkiadás számára is. (...)
A köztudatban Norvégia mintegy hagyományosan azok közé az országok közé sorolódik, ahol sokat olvasnak és sokan olvasnak. Ez az általánosnak mondható felfogás minden mást megelőzve elsősorban földrajzi tényezőkre alapszik, s nem is minden logika nélkül. (...)
Az ország hosszú és nem ritkán kemény téli időjárása a lakosságot itt aránylag sokkal tartósabban kényszeríti a lakás falain belüli tartózkodásra, mint a világrész délibb fekvésű országaiban. S a benti langyosságban mi más lehetne a legtermészetesebb, mint egy-egy könyv után nyúlni. S mégha leszámítjuk is a téli sportok kedvelőinek nagyszámú seregét, a lakásokba "beszorultak" létszáma akkor is jelentősnek mondható. Az éghajlati tényezők mellett fontos szerepe van Norvégiában az európai viszonylatban is igen magas itteni anyagi és szellemi műveltségnek, az általános iskolázottság fokának, a magasabb képzést szerzettek nagy létszámának, az iskolarendszer sokoldalúságának és színvonalának, a jól kiépített könyvtárhálózatnak, az új irodalom kiadásrendszerének példásan megszervezett rendszerének - de olyan elvontabb tényezőknek is, ami a nép lelkületében, a szellemi jelenségek iránti sok évtizedes, sőt sok évszázados intenzív érdeklődésben nyilvánul meg.
#8226; Vasy Géza: Az Illyés-centenáriumi év kiadványai
#8226; Ketten egy könyvről: Akszjonov: Moszkvai történet - Szőke Katalin és Hahner Péter
Vaszilij Akszjonov monumentális családregény-trilógiájának Moszkvai saga az eredeti címe (a regény fordítója, Soproni András nyilván a magyarul jobban hangzó szóösszetétel miatt választotta a Moszkvai történet elnevezést), mellyel az író a műfaj világirodalomban legismertebb és legterjedelmesebb alkotására, a Forsyte sagára utal. (...)
A regényben azoknak az őszinte embereknek a legnehezebb a sorsuk, akiket tökéletesen elvakított a szovjet ideológia. Ilyen Nyikita fivére, Kirill, aki végleg kiszakadt a családból, tábor és kolimai száműzetés lett az osztályrésze. Egyébként ő az egyedüli a regényben, aki megtért, litván rabtársa hatására buzgó keresztény lett belőle. Feleségével, a zsidó származású Cecilija Rozenblummal rajongó, teoretikus marxisták a húszas években, aktívan részt vettek a kolhozosításban, ott ismerkedtek össze. Emberségükre jellemző, hogy örökbe fogadták Mitya Szapunovot, a kulákfiút, kinek apja felgyújtotta birtokát, végzett családjával, majd önmagával. Mityka Szapunov sorsán keresztül Akszjonov a II. világháború történetének a Szovjetunióban nem nagyon szellőztetett vonulatával ismerteti meg az olvasót. Mitya a háború kezdetén szinte azonnal német fogságba esik, majd beáll a megszállt területeken policájnak a németekhez, később csatlakozik a Vörös Hadseregből a németekhez átállt, Vlaszov tábornok seregéhez, onnan megszökik, elfogják a partizánok, tömegsírba lövik, de a véletlennek köszönhetően életben marad. Végül hamis papírokkal és álnéven ő is Kolimán köt ki, mint köztörvényes bűnöző. A lágerlázadás idején lövik le, szülei lakása közelében, akik mit sem tudnak róla, hal meg.
#8226; Gyulai látószög. Elek Tibor Gion Nándor új regényéről
#8226; Molnár Tamás: A filozófia modern formái
#8226; Dr. Gazda István: Akik a 20. századot csinálták
#8226; Gróh Gáspár: A néző magyar
#8226; Média. Gervai András Szilágyi János könyvéről
#8226; Sultz Sándor: Másvilág
Interjú
#8226; Sulyok Vincével beszélget Fáskerti Mária
#8226; Szabó Magdával Nádor Tamás beszélget
Tandori Dezső olvasta
Fémhőmérő tok, vagy amit akartok
Szentendrei könyves jegyzetek
Orosz István: A méltányos kifejezés gyermeki joga
10 éves a Térképkirály!
Könyvekről
#8226; Vengri i Evropa - Zelei Miklós
#8226; Szilárd Léna: Andrej Belij - Bratka László
#8226; Tandori Dezső: Hét fejlövés -Györe Balázs
#8226; Pályi András: Képzelet és kánon - Füzi László
#8226; Cs. Varga István: Adósságtörlesztés - Zsoldos Sándor
#8226; Schein Gábor: Mordecháj könyve - Bedecs László
#8226; Vasadi Péter: A zendülés vigasza - Penckófer János
#8226; P. Jáki Sándor Teodóz: Csángókról, igaz tudósítások - Cs. Varga István
#8226; Salamon Konrád: A harmadik út küzdelme - Babus Antal
#8226; Csehov szerelmei - Tóth Erzsébet
#8226; Fodor Géza: A Mozart-opera világképépe - Cz. Tóth János
#8226; Louis Aragon: Irene puncija, Josefine Mutzenbacher: Egy kis bécsi kurva feljegyzései - Z. M.
|
