Megjelentek a Magyar Napló új könyvei, melyek most kedvezményesen megvásárolhatók a Magyar Napló szerkesztőségében (1062 Bp., Bajza utca 18.) és az Írott Szó Alapítvány székhelyén (1092 Bp., Ferenc krt. 14. I/5., 4-es kapucsengő), valamint megrendelhetők a kiadó internetes könyváruházában is (Internetes rendelés esetén a postaköltséget a kiadó állja).
Sulyok Vince: Szegény ország (saját versek és műfordítások 1956-ról) Fr/5-ös, kartonált, 150 oldal, ára: 1260 Ft
Sulyok Vince, a nyugati emigráció meghatározó alkotója 1957-ben hagyta el Magyarországot. Összeállításában az első fejezetet 1956 őszével kapcsolatos személyes emlékei prózában írt fölelevenítése teszi ki, míg a második fejezetbe azokból a verseiből válogatott a szerző, amelyeket részben Magyarországon írt még 1956 októbere és 1957 februárja között; a rá következő oldalakon pedig az 1956-os témakörrel kapcsolatosan a közel fél évszázad során Norvégiában és egyéb nyugati országokban írt verseinek egy része kapott helyet. ? A következő fejezetbe azoknak a versfordításainak a zömét gyűjtötte egybe, amelyeket idegen költők a magyar 1956-os forradalomhoz kapcsolódva írtak, s mint ilyenek, többségükben mindmáig ismeretlenek Magyarországon. Az összeállítást Henrik Ibsen 1849 októberében írt Magyarországhoz című versének újrafordított változatával zárja, amely inspiráló forrás lett sok norvég költő 1956-tal foglalkozó alkotásának.
Jánosi Zoltán: ?Szólítlak, hattyú? ? Válogatott írások Nagy László életművéről (tanulmánykötet) A/5-ös, kartonált, 410 oldal, ára: 2982 Ft
Jánosi Zoltán tanulmánykötete egyszerre helyezi nagyító alá Nagy László lírájának egyetemes és nemzeti értékeit. E költői világnak azokat a legfontosabb alapjegyeit mutatja föl, amelyeken át a szakember és az érdeklődő olvasó egyformán jól tájékozódhat Nagy László lírájának magyar és egyetemes jelentőségéről.
Sneé Péter: Gyuri után (regény) A/5-ös, kartonált, 375 oldal, ára: 2260 Ft
Sneé Péter, a rendszerváltozás neves publicistája, memoár-regényében személyes élmények alapján állít emléket Krassó Györgynek, a következetes forradalmárnak, aki hét év börtönnel a háta mögött (1963-ban jött ki a Gyűjtőfogházból) az 1956-os forradalom örökségéhez a Kádár-korszakban és annak összeomlása idején is hű maradt. A regény a forradalom lázas napjai, majd a röplapgyártás hetei, a per, a börtönévek, a besúgóhálózattal, rendőri erővel biztosított és végnélkülinek látszó kádári konszolidáció ?hétköznapjai? mellett ? hétköznap volt március 15-e is ? felidézi a nyolcvanas évek végének felpörgő eseményeit, az ellenzéki mozgalom belső vitáit, a pártalakulások, a kerekasztal-tárgyalások körülményeit, Nagy Imre és társainak temetését és a hatalom birtokosainak eredményes taktikáját.
A szerző szembesít a megalkuvásra és kompromisszumokra nem kapható történelmi személyiséggel és hiányával. Szembesít a mai huszonévesek világával is. Értik-e, még ha bölcsészhallgatók is, az előző nemzedék törekvéseit, mi a viszonyuk hozzájuk, hol vannak a kapcsolódási pontok, ha vannak. Vajon mit szólna az elmúlt másfél évtizedhez a Magyar Október Párt megalapítója? ? fogalmazódik meg a kérdés Sneé Péter művében.
