Szomszédok címmel, és A jedwabnei zsidók kiirtása alcímmel érdekfeszítő dokumonkötet látott most napvilágot.
A könyv négy évvel ezelőtti lengyelországi megjelenése után hatalmas vita robbant ki, amelyet az amerikai megjelenés nemzetközi vitává terebélyesített. Erről a magyar sajtó is tudósított.
A Szomszédok tabut sértett, amikor kimutatta, hogy 1941-ben egy lengyel falu zsidó lakosságát kiirtották a falu lengyel lakosai. A könyv megjelenését követő vitában alapvető kérdések kerültek felszínre. A vita tétje nem csak az volt, hogy tisztázódnak-e a lengyelek által a második világháború alatt elkövetett bűnök, hanem az is, hogy módosulnak-e a lengyelek önmagukról alkotott elképzelései, hogyan alakul a nemzet identitása és jövője.
Karasszon István Az Ószövetség varázsa című könyve a Kréné könyvek sorozatának harmadik megjelent műve. Tényleg beszélt-e Bálám szamara? Vajon mivel bűvölte el Eszter a perzsa királyt? Fanatikus elvakultak, vagy kegyes mártírok voltak a hellénista kor zsidó hívői? ? Ilyen és hasonló kérdések nyilván sok bibliaolvasó gondolatában megfogalmazódtak már. Itt az ideje, hogy ezeket a kérdéseket nyilvánosan is föltegye valaki, s tudományos igénnyel fogalmazza meg a válaszokat.
A jelen tanulmánykötet informálni akarja a magyar olvasót a tekintetben, hogy mely kérdések a leggyakrabban kutatottak a Héber Biblia kutatásában. Az egyes tanulmányok megpróbálják bevezetni az olvasót a tárgyalt téma szakirodalmába, s megpróbálnak olyan válaszokat adni, amelyek nemzetközi szinten is képviselhetők. Ugyanakkor azonban az egyes témák megválasztásának is információértéke van: a szerző által választott címek egyszersmind a mai biblia-tudomány által gyakorta vizsgált és vitatott kérdések, s a tanulmányok elolvasásával az olvasó úgy érezheti, hogy a kutatás fő vonulatába került.
Patakai Ferenc Érzelem és identitás című könyve a Szöveg és lélek sorozat hetedik kötete. Napjaink identitás-kutatásának ? egészen a legutóbbi időkig ? volt egy különös és némiképp talányos vonása, jelesül: az identitás szerkesztésében és működésében ható érzelmi (affektív) tényezők mellőzése vagy legalábbis elégtelen méltánylása. Általánosságban természetesen korábban is hangoztatták az érzelmi élmények szerepét az én-rendszer alakulásában. Az első értelmezési változatok már Jamesnél meglelhetőek. A kategorizációs identitás-elmélet kidolgozásának kezdeti szakaszában Tajfel világosan leszögezte: az identitás nem egyéb, ?mint az egyén tudása arról, hogy bizonyos társadalmi csoportokhoz tartozik, együtt ennek a csoporthoz tartozásnak számára való bizonyos érzelmi és érték-jelentőségével". E közkeletű felismerés ellenére az identitás érzelmi összetevője és dimenziója a közelmúltig nem vált önálló és módszeres kutatás tárgyává.
Az újszerű tájékozódást és a vele járó hangsúlykitételeket lényegében véve a '90-es évtized hozta el. A fejlemények hátterében az én-pszichológia új hulláma és az érzelmek kutatásának a '80-as évek elejével elkezdődő fellendülése (?affektív forradalom") húzódik meg.
Újra megjelent Viszockij verseskötete is, a Tilalmakat szegve, Bereményi Géza, Cseh Károly, Dudás Sándor, Erdélyi Z. János, Erdődi Gábor, Földes Hobo László, Katona Kálmán, Marosi Lajos, Veress Miklós, Viczai Péter fordításában. Vlagyimir Viszockij, a brezsnyevi korszak művész-fenegyereke 42 évet élt. Egyedi énekstílusa és nem szokványos színészi tehetsége egy tehetségtől félő világban bontakozott ki, melyben az üldözött értelmiség mártíriumát viselte. Költészete mind tartalmi, mind formai, és nem utolsó sorban eloadásmódjának stílusát tekintve iskolát teremtett, melyet azóta is utánoznak. A Haza, melyhez eltéphetetlenül kötődött, életében nem ismerte el művészetét, ugyanakkor milliók rajongtak érte, egyszerre volt tiltott magnófelvételeken terjesztett szabadsághos, valamint látványos sikerű színházi előadások és tévéfilm-sorozatok sztárja.
A hatvanas?hetvenes években személye fogalommá vált nemcsak Moszkvában, hanem az egykori szocialista országok értelmiségi köreiben is. Költészete mára bevonult a klasszikusok közé, költeményeit az iskolákban Puskin és Lermontov műveivel együtt elemzik. Hazánkban is jó néhány költeménye látott napvilágot magyar fordításban, verseskötete azonban mind ez ideig nem jelent meg. E könyv a művész születésének hatvanötödik évfordulója alkalmából 65 művet tartalmaz orosz és magyar nyelven egyaránt.
