(MTI) - Kassai György és Zéno Bianu fordításában Métamorphoses d,un mariage (Egy házasság átváltozásai) címmel a közelmúltban jelentette meg franciául az Albin Michel kiadó Márai két szorosan összekapcsolódó regényét.
A monológokból felépülő mű a párizsi hetilap szerint tökéletes tragikus gépezet. A polgári házasság háromszögtörténete Az igaziban a feleség, majd a férj vallomásából bontakozik ki. A Judit... és az utóhang pedig a cselédlányból nagyvilági asszonnyá lett szerető története.
Jacques-Pierre Amette szerint a műben Márai szédülést épít fel, kikristályosít egy drámát. A mű fiókos szerkezete egy csoda: a vallomások összekeverednek és csodálatos kórusban válaszolnak egymásnak. A könyv a lelkek csupasz színháza, amelyben az író művészete letisztul. A Márai-műben még pislákolnak az Osztrák-Magyar Monarchia és az erotikus összetettség parazsai, amelyek a nácizmussal, majd a népi demokráciával semmivé lettek Magyarországon - véli a kritikus.
Véleménye szerint azt hihetnék, hogy Márai leleplezi a polgárságot, pedig inkább "őt magát is beszívja, elgyönyörködteti, nagyzolását és önzéseit falánksággal teszi magáévá. Márai gondosan, sok liturgiával és imával a polgárság temetési menetét vezeti".
A Le Point hangsúlyozza: a nagypolgári családban született Márai kiváló, kozmopolita és tehetséges írásokkal tűnt fel fiatalon. A húszas évek végén a polgárság érzelmi szenvedéseinek szakértője lett. Berlinben, amely "bűzlött a kokaintól és az alkoholtól" és Párizsban dandyként élt. Budapestre való hazatérése után azonban úgy döntött, hogy inkább kávéházakban tölti életét és író lesz, amely a párok közti csatákról szóló regényeivel sikerült is neki.
A klasszikus tragédia szabályait honosította meg a magyar regényben, és az lett Budapesten, ami Joseph Roth vagy Stefan Zweig Bécsben. A nagyvilági élet könnyedsége mögött Márainak meg volt az érzéke a rejtett neurózisok meglátásához, és a kritikus szerint erről Dosztojevszkij hatása alatt vallott.
Márai egy kártyavárban építette fel, zárta be ás óvta művészetét. A diktatúrákkal teli század elől bezárta várának zsalugátereit, mikroszkópja alá helyzete a múlt lemezecskéit, és miután beállította az optikailag megfelelő távolságot, egy másik nagy dezilluzionistához, Freudhoz, hasonlóan saját társadalmi osztályának libidóját vizsgálta - írta a Le Point.
