A Pendragon legendát május 23-án mutatják be a londoni Magyar Kulturális Központban. A könyv a Pushkin Press Kiadó gondozásában és Len Rix fordításában lát napvilágot. Bogyay Katalin igazgató meghívására a befolyásos brit kritikus, író Paul Bailey vállalta a könyv bemutatását.
A brit sajtó az Utas és holdvilágról:
?Ez a rendkívül humoros és intelligens regény is mutatja, hogy szerzője a huszadik századi irodalom egyik legnagyobb mestere?
(Paul Bailey - The Times Irodalmi melléklet)
?Nem is emlékszem, mikor történt velem utoljára, hogy elolvastam egy könyvet, majd az elejére lapoztam és újra kezdtem...?
(Nicolas Lezard ? The Guardian)
?Szinte lehetetlen összefoglalni néhány szóban ezt az érdekes és rendkívül eredeti regényt. Egy csodálatos és elrejtett kincs Közép Európából?
(Marie Gunnarsson - Artsworld )
?Egy könyv, amit csak szeretni lehet, játékos és ironikus, tele briliáns leírásokkal és abszurd helyzetekkel... ez a könyv az élet szerelmese?
(Kevin Crossley-Holland - The Guardian)
Szerb Antal első angolul megjelent regénye nem csupán a szakma elismerését vívta ki, hanem az olvasóközönség is szerelmesévé vált: öt évvel a regény első angol kiadása után sem marad hosszú ideig a könyvesboltok polcain, mert azonnal elkapkodják. A The Guardian 2003-ban például a tíz legjobb bestseller közül is Szerb Antal regényét ajánlotta olvasóinak, amit feltétlenül magukkal kell vinni, ha nyaralni mennek.
Szerb Antal A Pendragon legenda című, 1934-ben íródott regénye a Pushkin Press Kiadó gondozásában, Len Rix fordításában lát napvilágot a szigetországban. Szerb Antal Utas és holdvilág című művét 2001-ben ugyancsak a Pushkin Press Kiadó adta ki, amit az intézet irodalmi szalonján mutattak be a brit olvasóközönségnek. A nagy tiszteletnek örvendő műfordítónak köszönhető egyébként Szerb Antal írásai mellett Szabó Magda Az ajtók című könyvének angol fordítása is, mely a The Independent napilap irodalmi listáján, az év elején a legjobb hat irodalmi alkotás közé került.
Aligha vitatható, hogy Szerb Antal szépirodalmi főműve A Pendragon legenda. Ennek az 1934-ben először megjelent és többször újra kiadott regénynek előzménye egy ösztöndíjjal Angliában töltött esztendő emléke. Hőse Bátky János, az angol szakos magyar bölcsész, aki okosságával, örök kíváncsiságával és kétbalkezességével az író önparódiája. Bátky régi angol kéziratokat tanulmányoz, és belekerül egy olyan bonyolult és mulatságos történetbe, amelyről maga sem tudja kideríteni, hogy bűnügy-e vagy erotikus kaland, esetleg kultúrtörténeti felfedezés vagy valamilyen misztikus titokban rejtőző igazság.
A magánéletében dogmamentesen vallásos és ugyanakkor minden hitben kételkedő Szerb Antal egész filozófiai bizonytalansága nemcsak hogy benne van ebben a fölöttébb szórakoztató könyvben, hanem ugyanennek a bizonytalan világnézetnek a fölényes kritikája is kiolvasható belőle. A végső kicsengés mégis az, hogy végérvényesen nem értjük, ami a leglényegesebb a világban. Egy misztikus, titokkal kacérkodó, de végső véleményt nem vállaló, nagyon nagy műveltségű ember vallomása ez a történet, humoros kalandregénybe bújtatva.
A Pendragon Legenda után írta Szerb Antal nagy lélektani regényét, az Utas és holdvilágot, mely Angliában öt évvel ezelőtt látott napvilágot. A magát kereső ember önelemző regényét Szerb Antal 1937-ben írta. A fasizmus már világveszedelmet ígért, a művelt polgár egyre kevésbé látta teendőit és lehetőségeit. Ezt a szorongást írta meg Szerb Antal hősében, aki megszökik saját nászútja elől, hogy szembenézzen a veszedelmekkel és a reményekkel. Az Utas és holdvilág talán egész irodalmunk legmulatságosabban szomorú könyve. Kicsengése pedig a csodavárás.
Az intézet május 23-i irodalmi szalonján, melyen maga a fordító is jelen lesz, Paul Bailey író, újságíró mutatja be Szerb Antal második angol nyelven megjelent regényét. Bailey néhány éves színészi pályafutása után újságíróként tevékenykedett, valamint Anglia és az Amerikai Egyesült Államok különböző egyetemein irodalmat hallgatott. Eddig megjelent öt regényéért - Peter Smart's Confessions (1977), Gabriel's Lament (1986), Sugar Cane (1993), Kitty and Virgil (1998), Uncle Rudolf (2002) - több irodalmi díjban részesült.
1967-ben megjelent The Jerusalem [Jeruzsálem] című első regényéért, mely egy öregek otthonában játszódó történet, Somerset Maugham-díjat kapott, valamint elnyerte az Arts Council legjobb írónak járó kitüntetését. A Peter Smart's Confessions (1977) [Péter Smart vallomásai] valamint a Gabriel's Lament (1986) [Gabriel panasza] című könyveit jelölték a Booker Prize legjobb regénynek járó elismerés kategóriájában.
