(MTI) - Beszédes Valéria néprajzkutató, az Életjel szabadkai magánkiadó vezetője elmondta, hogy 1968 óta működnek. Korábban a Munkásegylet kiadója voltak, 2011-től önállók. Eddig több mint 200 kötetet adtak ki, ezek egyharmada a magyar irodalom két szabadkai klasszikusának, Kosztolányi Dezsőnek és Csáth Gézának a műve. Negyvennégy évvel ezelőtt minikönyvekkel kezdték és 2010-ben újra kiadnak ilyen könyvecskéket, például most jelent meg Pekár Tibor A Szabadkai Dalegyesület története című munkája, az egyesületet Csáth Géza apja alapította. A vajdasági magyar színjátszás történetét foglalja össze Garay Béla könyve. Vukov Raffai Éva a magyar nyelvhasználat vajdasági tereit vizsgálja Az örökíró című művében. Beszédes Valéria hozzátette, hogy elsősorban magyarországi támogatásokból él a kiadó és jövőre 8-10 könyvet szeretne kiadni.
Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója arról beszélt, hogy 2006-ban jött létre az intézet Zentán, azóta több mint 50 kötetet, közművelődési, politikai, történelmi munkákat adtak ki. A digitalizálás is fontos feladatuk, a két világháború közti Kalangya című irodalmi folyóirat digitalizálását - 88 ezer lapot - befejezték. Folytatják az Emlékezet című sorozatot, ebből öt kötet jelent meg, a legújabb a Forummal közösen kiadott Müller Teréz - egy horgosi asszony - Igaz történet című önéletírása, amely szerb nyelven is napvilágot látott.
A zentai zEtna kiadó vezetője, Beszédes István elmondta, hogy kortárs magyar szépirodalmat és műfordításokat adnak ki, az első kötet - Danyi Zoltán Szívások című könyve - 2002-ben jelent meg, az elmúlt 10 év alatt 65 mű látott napvilágot. Különleges kezdeményezés volt 1999-ben, amikor kihasználva a multikulturális környezetet, a világhálón jelentek meg magyar és szerb írók párban, egymás gondolatait folytatva. Elsőként David Albahari és Beszédes István írt Téli kikötő címen. Ez az internetes kispróza most zsebkönyvek formájában is elérhető, benne szerb és horvát írókkal a magyarok mellett.
Németh Ferenc, a legrégibb vajdasági kiadó, az 55 éves újvidéki Forum igazgatója és főszerkesztője két hiánypótló munkáról is beszélt: Dimitrije Boarov, az egyik legjobb szerb gazdasági újságíró megírta az első vajdasági politikatörténeti munkát Vajdaság politikai története 1690-től napjainkig címmel. Orosz János jogász pedig magyar-szerb és szerb-magyar jogi és közigazgatási szótárat állított össze. Új összefoglaló kötet Tóth Ferenc folklorista Szó és szív című munkája, amelyben a néphitről és népszokásokról, népdalokról és szerelmi szokásokról értekezik.
Németh Ferenc elmondta, hogy október második felében tartják a Belgrádi Nemzetközi Könyvvásárt, amelyen Magyarország lesz a fővendég. A Forum ezen be fogja mutatni fiatal vajdasági magyar műfordítók kötetét, amelyben szerb szerzők munkái olvashatók magyarul, Viczkó Árpád újvidéki műfordító pedig 18 magyar szerző művét fordítja le szerb nyelvre.
Harmath Károly, az Agapé (görög: szeretet) ferences rendi kiadó alapító főszerkesztője nevében Sági Varga Kinga elmondta, hogy a Hitélet havilap 1970-től jelenik meg, 1977-től könyveket is kiadnak, 1991 óta Újvidék mellett Szegeden is működik Agapé néven kiadójuk. Új munkájuk A kereszténység enciklopédiája és a Jézus enciklopédiája. Mándity György Vajdasági orgonák címmel gyűjtötte kötetbe a templomi hangszereket. Különlegesség a vajdasági cigányok nyelvén tavaly kiadott lovári nyelvű Biblia, amely színes, vidám illusztrációkkal van tele. Emellett naptárakat, gyermekkönyveket is megjelentetnek.
