? Igenis van jelentősége annak, hogy írónőnek és nem írónak titulálom magam ? jelenti ki határozottan a törékeny testalkatú, vörös hajú Maike Wetzel. - A saját alkotó generációmban továbbra is az a tendencia uralkodik, hogy ne különböztessük meg magunkat nem szerint. Hihetetlen, de a nők emancipációja még mindig csak látszólagosan érvényesül. Mégsem félek a beskatulyázásától ? teszi hozzá.
A műveit újra és újra tematizáló írónő a Müncheni Filmművészeti Főiskolán és Angliában képezte magát. Európa Kulturális Fővárosába csak pár napja érkezett, de már most érzi a hely szellemét: a macskaköves, kanyargó kis utcákat, az emberek sokszínűségét és a városképbe ambivalensen illeszkedő panelházakat.
Tapasztalatait, élményeit internetes naplóban vezeti majd, egészen november végéig, az ösztöndíjat odaítélő Kelet-európai Német Kultúrfórum és a Pécs2010 Menedzsmentközpont jóvoltából. A vándorösztöndíj lényege, hogy a közép-kelet-európai régiók német ajkú településein élő alkotók bemutassák a közös kulturális hagyatékot, mindig más városban, most épp Pécsett.
? Az ötvenes években biztosan megkaptam volna a Csodakisasszony jelzőt az amerikaiaktól ? mondja nevetve Maike Wetzel. - Akkoriban ugyanis az amerikai katonák így nevezték azokat a nőket, akiket megcsapott az emancipáció éledező szele ? meséli, és közben kivillantja tejfehér fogait.
Az eredetileg pejoratív jelzőre fittyet hányó írónő olyan neves német lapokban publikál, mint a Die Zeit vagy a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az újságírás mellett több német film forgatőkönyvét is ő írta, köztük a Karlovy Varyban 2003-ban jelölt, Norvégia című negyedórás rövidfilmét, valamint a díjnyertes Hosszú napok és Lakodalmak című drámákét is. A számos elismerést besöprő berlini írónő elbeszéléseit horvát, sőt még magyar nyelvre is lefordították.
Néhány ember óva inti az alkotót, vigyázzon, merre bolyong Baranya megye székhelyében, mert vannak olyan részek, amelyek nem nőnek valók. Maike Wetzel azonban csak mosolyog a naiv figyelmeztetésre: ?sok veszélyesnek mondott helyen jártam már, mégis itt vagyok, egészben?.
