(MTI) - Wieslawa Czapinska hitvallása az volt, hogy élni annyi, mint utazni, mert a nagy irodalmi műveket csak úgy lehet igazán megérteni, ha az olvasó személyesen is megismeri a regény helyszínét, annak szellemét - fogalmazott Gordon István Az irodalmi Európa mágikus városai című könyv hétfői bemutatója előtt.
Az Országos Idegennyelvi Könyvtárban tartott eseményen Gordon István, a varsói magyar intézet volt igazgatója Csisztay Gizella fordítóval beszélgetett a kötetről, amelyet a Gondolat Kiadó gondozott.
A lengyel írónő 2001-ben született könyve az irodalomtörténet, az esszé és az útleírás határterületén mozog. Czapinksa felkereste azokat a "varázsvárosokat", ahol az európai irodalom néhány legnagyobb alkotása született: A Mester és Margarita (Bulgakov) Moszkváját, Moravia Rómáját, Kafka és Hasek Prágáját, azt a Bécset, amely Musil, Kokoschka és Mahler városa volt, Thomas Mann Velencéjét, Shakespeare Veronáját Rómeó és Júlia nyomán.
Czapinska a neves lengyel íróval, Tadeusz Konwickivel és az ő Varsójával zárta a könyvet, a magyar változat ugyanakkor kibővült Budapesttel, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényén keresztül. "Nincs lengyel, aki ne ismerné a könyvet, mert még kötelező olvasmány is volt a lengyel általános iskolákban, és a könyvből készült mindkét filmváltozatot vetítették a mozik" - mondta Gordon István.
Tavaly Kerényi Grácia, a nagy polonista emlékére estet rendeztek Budapesten, amelyre eljött Wieslawa Czapinska is. Ezt az estet a Varsói Magyar Kulturális Intézetben késő ősszel megismételték és meghívták rá Czapinskát is, de ő az esemény előtt három héttel meghalt - idézte fel az akkori intézetigazgató.
Wieslawa Czapinska az Ekran filmkritikusa is volt, az ő ötletéből született meg a színészeknek adományozott Zbyszek Cybulski-díj (az elismerést Andrzej Wajda filmjeinek állandó főszereplőjéről nevezték el). Az írónőt Pola Negri, a némafilm korszakának egyik legismertebb lengyel csillaga, németországi majd hollywoodi filmdíva szakértőjének tartják, több könyvet írt Pola Negri életéről.
