SZABÓ + ARCZÉL (Szép magyar kiejtési verseny, azaz egy monda a bajnokságról) címmel Vass Tibor költő, képzőművész és performer köztéri performanszt rendez az október 23-ai központi, állami ünnepi megemlékezésen. A produkció délelőtt tízkor és délután fél háromkor látható.
Szereplők:
Tarhátor: Vass Tibor
Poszt Tájfőnök: Holczer Viktor
Elöljáró: Török-Szofi László
Eljáró: Berka Attila
Kisklónkatonák: Gáll Tímea, Trungel Anna, Jávorcsik Boglárka, Szatmári-Margitai Tamás, Gál Levente, Kiss Dénes, Spilman Enikő, Zagyva Ágnes, Cseh Zsófia, Kulcsár Zsófia, Pusztai Judit, Bábás Tímea, a miskolci Avasi Gimnázium 12/1 osztály tagjai.
Közreműködők:
Műszakvezető I., Videodoku Mentátor: Rittgasser István
Műszakvezető II., Fotódoku Mentátor: Ádám János
Műszakvezető III., Transz Portás: Béke Antal.
Vass Tibor 2003-ban indította ?Szabó Lőrinc +? elnevezésű projektjét, mely a Bartók + Operafesztivál szintén általa alapított irodalmi kísérőrendezvényének (LÉGYOTT) mintájára szerveződik. A Légyottokon évről-évre írók, költők, képzőművészek, közéleti személyiségek köszöntik ímél-műveikkel az Operafesztivált; 2001-ben Bartók+Verdi, 2002-ben Bartók+Puccini, 2003-ban Bartók+Mozart, idén Bartók+Csajkovszkij személyeit ill. teremtett hőseiket üdvözölték a felkért résztvevők. A ?Szabó+??-ok fiktív alapszituációi szerint a Miskolcon élő Szabó Lőrinc meghívásának neves írók tesznek eleget ? a résztvevők erre az alkalomra készült írásaikkal ezeket a találkozásokat köszöntik, ill. az érintett szerzők művei által ihletett performansz-adaptációkat adják elő. Szabó Lőrinc 2003-ban Ady Endrét látta vendégül Miskolcon; 2004-ben Miskolcra Kaffka Margitnak, Miskolcra és Budapestre Illyés Gyulának, 2005-ben Miskolcra József Attilának küldött meghívást.
A 2004-ben rendezett ?Szabó+Illyés? az október 23-a és november 4-e között öt vidéki nagyvárosban, köztük Miskolcon, és a Budapesten megrendezett állami ünnepi programsorozat, az Élő Múzeum elnevezésű projekt részese volt.
Vass Tibor idén ismét felkérést kapott arra, hogy köztéri performanszt adjon elő október 23-án Budapesten, a Roosevelt téren (szintén a központi, állami ünnepi programsorozat részeként) szervezett ?Így éltünk? elnevezésű rendezvényen, ahol a miskolciak mellett budapesti, pécsi, dombóvári, soproni, debreceni, veszprémi és győri fellépők is közreműködnek. Vass performansza az általa alapított ?Szabó+?? rendezvénysorozat része is, melyet a miskolci közönség is láthat: tervek szerint a Miskolci Őszi Fesztiválon, 2005. november 16-án délután öt órától az Ifjúsági és Szabadidő Házban.
MIÉRT SZABÓ + ARCZÉL?
2005. október 23-án Szabó Lőrinc Erdély Miklóssal és Ladányi Mihállyal randevúzik a Roosevelt téren. Hármójukat a ?Szabó+??-on kívül bármiben is összehozni alapvető tévedés lenne; mégsem a véletlen sodorja őket a Roosevelt térre: Szabó különc, tébolyító ötleteinek egyike hajtja hármójukat szinkronúszásba. Szabónak célja többek között tesztelni, hogy szövegeik hogyan futhatnak egymás zátonyaira, hogyan ütközhetnek a másik zajló szövegeinek, kiknek a szavai tűnhetnek el hamarabb az előadás ?süllyesztőjében?. Szabó ?kiköti?, hogy a találkozó díszlete ezúttal ready made legyen: a Roosevelt téren álló Csepel teherautó játéktere (platója) üres, ill. csak a gépjármű működéséhez szükséges szerszámokkal, kellékekkel (kizárólag a Csepel vízgyűjtő területéről származó üzemanyagos kannákkal, olajos rongyokkal) ?ékesített? ? rajta a valóságos ?embertömeg? (15 fő tartózkodik a platón!) is önnön maga díszletéül szolgál.
2056. október 23-át írjuk. A miskolci Avasista Grimnázium egyik végzős, érettségiző csapata osztályfőnöki (poszt tájfőnöki) óráján a tanulók (kisklónkatonák) a Poszt Tájfőnök vezetésével a Nagy Döglesztő Revolúció (Dőre) kétezredik évfordulójára emlékeznek. Az 56-os Dőréről az utókornak mindössze annyi a biztos tudása, hogy október 23-án kezdődött, s hogy ebben a forradalomban a pestidumaköziek csaptak össze a szőketisztaköziekkel. Nem tudjuk pontosan miért, és sajnos azt sem tudjuk, ki győzött, ill. hogy győzött-e egyáltalán valaki; nem tudjuk, kik voltak az elnyomottak, kik az elnyomók, meddig tartott a harc: a Dőrének sajnos egyetlen túlélője sem maradt, mindenki odaveszett; s nem maradt fenn róla egyetlen hitelt érdemlő dokumentum sem. Néhány mesebeszéd ugyan járja, hogy a Dőre a Dunáról fújó szél feletti uralom megszerzéséért folytatott harc volt: aki a Duna felől irányíthatta a szelet, az aratta a vihart is. Márpedig aki a vihart tudta aratni, azé volt a hatalom. De ne a mesebeszédeknek higgyünk. Igaz, hogy a történelem évszázadokkal későbbi revolúcióira visszaemlékezők szövegeiből dumát lehet rekeszteni, de ezek a rekesztések adhatnak alkalmat arra, hogy az egyes forradalmak tanulságaiból merítve elgondolhassuk, mi is történhetett az 56-os Dőre során valójában.
Talán éppen egy ilyen rekesztés szem- és fültanúi lehetnek mindazok, akik a három érintett randevúját meglesik. Ők is elgondolkodhatnak azon, hogy vajon mi vezethetett arra, hogy a Dőre minden érintettje a harcban elhunyt, minden nemzetség egy csapásra kihalt, és kezdődhetett minden leteremtés elölről.
A Dőre kitörésének kétezredik évfordulóján a kisklónkatonák poszt tájfőnöki órájuk keretében poszt tájkiránduláson vesznek részt. A csapat a Poszt Tájfőnök irányításával egy a grimmnázium elől induló 21 fős Robur (!) autóbusszal Budapestre érkezik. A csapatot elkíséri a grimmnázium iskolaszolgája (Eljáró) és igazgatója (Elöljáró), revolúciótan-szakos tanár. A narrátorról (Tarhátor) fogalmunk sincs, igazából mikor és hogy kerül a képbe ? a poszt tájfőnöki óra elején és a végén ott rekeszt.
A helyszín és a díszlet ready made: a miskolci kisklónkatonák poszt tájkirándulásának célja egy a Roosevelt téren kiállított Csepel teherautó megtekintése, ill. a kisklónkatonák Poszt Tájfőnök általi, platón történő számonkérése. Az előadás díszletéül ezért maga a ?csupasz? gépjármű és az effektív táj szolgál. A kisklónkatonák a teherautó és a táj közös, tiszta, eredeti jelentésének miliőjében, a hídon álló teherautó platóján adnak számot revolúciótan-tudásukról. A poszt tájfőnök a kisklónkatonáktól vizsgáztató hangnemben kéri számon a forradalmakról való tudást. A számonkérendő anyag fókuszában Szabó Lőrinc, Erdély Miklós és Ladányi Mihály szövegei állnak. A projekt elnevezése mégsem Szabó + Erdély és Ladányi; a Poszt Tájfőnök beszédén kimondottan érezhető a 2006-os, a forradalom ötvenedik évfordulóján bevezetett Arczél-féle nyelvfújítás. E nyelvfújítás mottója: ?Dumáról fúj a szél?. Egyik lényegi eleme a nyelvben a ?fúj? szócska minél több és minél lehetetlenebb helyen történő, illogikus használata.
Vass Tibor honlapja ITT.
