(mti) Jókai Anna író búcsúbeszédében sokat szenvedett embernek nevezte pályatársát, aki életének 71. évében, április 30-án hunyt el.
Székely Magda költészete "Pilinszky-formátumú", alkatuk is rokon - mondta, hozzátéve, hogy "keveset írtak, de egy sor fölösleget sem, ebben a fecsegő, kétségbeesett korban".
"A létet szenvedésként élték meg, és képtelenek voltak a rettenetet olcsó könyvekkel felhígítani" - hangoztatta Jókai Anna, az édesanyját a holokauszt idején elvesztett alkotóról, és példaképéről, Pilinszky János költőről szólva.
"Sorsa egy világméretű iszonyat és gyalázat után az árvaság börtönébe zárta" - jegyezte meg, utalva Székely Magda költészetének fő motívumaira. Kevesen használták a szenvedést olyan tudatosan, olyan visszafogott panaszosan, mint ő - fűzte hozzá.
Székely Magda halála a magyar kulturális élet számára hatalmas veszteség - mondta Nagyné Varga Melinda főosztályvezető az Oktatási és Kulturális Minisztérium nevében, amely saját halottjának tekinti a költőt.
A ceremónia során Schein Gábor író is búcsúzott Székely Magdától, Gyabronka József színművész pedig elmondta a költő Mártír című versét.
A búcsúztatáson mások mellett részt vett Göncz Árpád író, volt köztársasági elnök és felesége, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes, valamint Békés Pál író.
Székely Magda 1936-ban született, 1959-ben magyar-bolgár szakos diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezután a Magvető Könyvkiadó, majd az Európa Könyvkiadó szerkesztője lett. Költészetére jellemzők a biblikus és mitologikus jelképek, a szókincs redukciója, a végletes tömörítés. Orosz, német, cseh nyelvből is fordított.
A költő 1984-ben József Attila-díjat kapott, majd Füst Milán-díjban részesült. 2002-ben Balatonfüreden ő vehette át a világhírű olasz költőről, Salvatore Quasimodóról elnevezett nemzetközi költőtalálkozó és -verseny emlékdíját. Székely Magdát 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
