Versek a "gyepű vidékről"

Irodalom


csorgitsjozsef.jpg
Csörgits József

(MTI) - A 61 éves, 1991-ben Berzsenyi-díjjal kitüntetett Csörgits József ötödik kötetének kedd esti budapesti bemutatóján Pomogáts Béla irodalomtörténész ismertette a költő életútját. Csörgits József a Horvátországhoz tartozó Drávaszög paraszti magyar világában nőtt föl. Élete idilli szakaszát a délszláv belháborúk tragikus tapasztalata és szenvedése követte, családjával együtt menekülnie kellett a szerb szabadcsapatok vérengzései elől. A romlás után pedig a mítosz korszaka következett Csörgits József számára: egy tájhoz, természethez kötődő régi hitvilágban talált lelki egyensúlyt.

   
Bence Lajos szlovéniai költő a kötet bemutatóján arról beszélt, hogy Csörgits Józsefnek sok mindent át kellett élnie, amiből "ember egészségesen nem szokott kikerülni", mégis meg tudott maradni "közösséget fenntartó kohéziós személyiségnek". "Neki a február nem február, hanem halott a havon" - mondta.
   
A Drávaszög kis közösségeiben megszűnt a kontinuitás, felbomlottak a hagyományos családi kötődések, a szétszórattatás miatt a helyhez kötődés is megszűnt ezen a - Csörgits József szavaival - "gyepű vidéken", ahol folyamatosan lemorzsolódik egy-egy kis részecske a nemzetből - folytatta Bence Lajos.
   
Csörgits József verseiben tekintélyes életérzés van, a természeti képekben "rejtekező derű" bukkan fel Bence Lajos szerint, aki az Elindulnak a jegenyék verseskötet előszavában arról ír, hogy a kötet első részének verseiben "a táj, a föld és az ember összeölelkezésének képvilága" jelenik meg. A második verscsokor pedig "a megélt Isteni közelség, a szerelem, szeretet fényeit, hangjait közvetíti az olvasónak.
   
Az esten Gecse Joli előadóművész szavalt néhány verset a kötetből.