Régóta közbeszéd tárgya, hogy ahhoz, hogy az írók, költők, tudósok, államférfiak azonosítása ne okozzon gondot, szükséges egy, az azonosításukra képes rendszer megléte és ismerete. A névtereket a nevek és névhordozók közti ? térben és időben dinamikusan változó ? kapcsolatrendszer minősége alapján definiálhatjuk: a névtér egy olyan rendszer, amely minden lehetséges megnevezésre csak egy névhordozót ad vissza. Magyarországon nemzeti intézményként az Országos Széchényi Könyvtár hoz létre olyan névtér rendszert, amely összeköti a különböző közgyűjtemények, múzeumok, könyvtárak névtereit, ezzel elérhetővé téve a nemzeti kulturális adatvagyont. Ennek eredményeként létrejön személynévtér, földrajzi névtér és testületi névtér.
?Korszakos fejlesztés a Magyar Nemzeti Névtér, amelynek segítségével elérhetővé válik a ?bruttó magyar szellemi termék" ? mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Kiemelte: az egységes nemzeti névtérrel olyan internetes tudásbázis jön létre, amely okosabb, bővebb, pontosabb és megbízhatóbb, mint a Wikipédia. ?A nemzeti múlt és kultúra ismerete a hazaszeretet legfontosabb alapja? ? állapította meg. ?Aki nem ismeri a múltját, nem tudja értékelni a múlt értékeit? ? tette hozzá.
Dr. Tüske László, az OSZK főigazgatója kiemelte, hogy 2014-ben kezdték el tervezni az OSZK ?kettős költözését", amely egyrészt a digitális átállást, másrészt a könyvtár új épületének megtalálását tűzte ki célul. ?Az OSZK a Budavári Palota F épületéből a Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át, valamint folyamatban van egy archivális raktár tervezése is Piliscsabán? ? mondta.
?2016-ban egy kormányhatározatban 10 milliárd forintot biztosítottak az OSZK informatikai fejlesztésére, amely mintegy 70 részprojektet ölel fel, köztük a Magyar Nemzeti Névteret és az Országos Könyvtári Platformot is? ? jegyezte meg Káldos János, az OSZK munkatársa. Hozzáfűzte, hogy a fejlesztési program részeként eddig többek között lecserélték az OSZK teljes számítógépes állományát, elkészült a Corvina-honlap, elindult a Kulturális Statisztikai Rendszer, valamint megérkeztek a digitalizáló eszközök is. ?Egyebek mellett folyamatban van egy rendkívül fejlett és biztonságos központi számítógép-infrastruktúra kiépítése, hamarosan új állományvédelmi és biztonsági eszközök érkeznek a könyvtárba? ? emelte ki. Külön kihangsúlyozta, hogy a jövő héten indul az azbesztmentesítés első szakasza az OSZK jelenlegi épületében, valamint belső építészeti munkák is kezdődnek.
Szijártó Zoltán, az OSZK informatikai fejlesztését végrehajtó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke ismertette, hogy a 2025-ig tartó teljes fejlesztési projekt megvalósítása jelenleg kétharmados szintnél tart.
Szakadát István a Magyar Nemzeti Névteret mutatta be. ?Az informatikai fejlesztés a különféle, eddig széttagolt adatbázisokban, katalógusokban és online lexikonokban szereplő személy-, földrajzi és testületi neveket teszi könnyen kereshetővé és elérhetővé egyetlen nyitott rendszerben? ? mondta. Megemlítette, hogy a rendszer fejlesztése jelenleg a béta verziónál tart, még hatalmas adatmennyiség vár feltöltésre. A kész Magyar Nemzeti Névtér nyilvános és mindenki számára elérhető lesz.
Lendvay Miklós, az OSZK Információszolgáltatási igazgatója szerint gondoskodni kell arról, hogy a gyors változást követni tudják. ?A digitális könyvtár nem sokszoroz, hanem megoszt, ezzel jut el sokakhoz? ? állapította meg. Úgy látja, az egyik legnagyobb paradigmaváltás, hogy tér és idő korlátai feloldódnak.
Magyarország kormánya a nemzeti könyvtár informatikai fejlesztéséhez közel 10 milliárd forintot biztosított. A végrehajtás a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) útján történik, de szakmai felelőse az Országos Széchényi Könyvtár. A 2025-ig tartó projekten több mint 250 külsős és belsős munkatárs dolgozik.
MTI/Kultúra.hu
