A könyv budapesti bemutatóján beszédet mondott Wittner Mária 1956-os szabadságharcos és jelenlegi parlamenti képviselő is, aki a forradalom eseményeire és az azt követő retorzióra való emlékezés jelentőségét hangsúlyozta. ?Nagyon fontos, hogy a fiatal generációk is tisztában legyenek mindazzal, ami ?56-ban és azt követően történt. Nekünk, akik ott voltunk, kötelességünk átadni az igazságot. Az én életemnek az igazi értelme és célja, hogy elmondjam, amit hosszú évekig próbáltak kitörölni a kollektív emlékezetből? ? hangsúlyozta Wittner Mária, akit a megtorlásokkor először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítéltek.
Az emlékek őrzői
Sandy Watson, a könyv ausztrál szerzője 1987-ben találkozott először az 1956-os forradalom emlékeivel, amikor turistaként Magyarországra látogatott. ?Meglepő lehet, hogy más országokban milyen kevéssé ismert a magyar forradalom története. Tisztában voltam a szuezi válsággal és a melbourne-i olimpia történéseivel, melyek ugyanabban az időben zajlottak, de sosem hallottam korábban az 1956-os forradalomról? ? emelte ki az írónő, aki PhD tanulmányai során a menekültek médiában való megjelenítését kutatja.
Az írónő néhány évvel később Melbourne-ben találkozott Csősz Veronikával. A megismerkedést közel 10 éven keresztül tartó rendszeres találkozások követték, melyek során a magyar menekült feltárta élete történetét. A könyv végül 2013-ban az ausztrál Lacuna Publishing kiadó gondozásában jelent meg először, és bár főhőse időközben elhunyt, még volt rá alkalma, hogy elolvassa az elkészült kéziratot.
A budapesti könyvbemutatón részt vett Veronika Ausztráliában született két lánya, Ronnie és Terrie is, akik kiemelték, édesanyjuk legnagyobb vágya volt, hogy megismertesse a világgal a történetet, mely emigrációban élő, örökös honvágyban szenvedő, de hazatérni képtelen menekültté tette őt.
Az arab tavasz és 1956
Az eseményen szóba kerültek az arab térségekben zajló forradalmak is. ?Az 1956-os forradalom sok szempontból hasonlított az elmúlt három évben a Közel-Keleten végigsöprő felkelésekhez: mindegyiknél fő mozgatórugó volt az elnyomás, a cenzúra és az állami erőszakszervezetek miatti általános düh? ? emelte ki Sandy Watson.
Wittner Mária szerint fontos ugyanakkor, hogy ne romantizáljuk a forradalmakat. ?Ha azt halljuk ma, hogy arab tavasz, szinte látjuk magunk előtt a virágzó fákat és a demokráciáért menetelő fiatalokat. Pedig valójában minden forradalom egy vérfürdő. Ezt sosem szabad elfelednünk.?
Az 1956-os eseményeket követő időszak globális méretű menekültválságot hozott, az újonnan alakult ENSZ-nek a második világháború után ekkor kellett a legnagyobb kivándorlási hullámmal megküzdenie. Ausztráliába közel 14 000 magyar emigrált. Csősz Veronika egyike volt azoknak, akik egy jobb és biztonságosabb élet reményében a menekülés mellett döntöttek.
