Rudolf Péter rendező arról számolt be, hogy a Szentendrei Skanzenben kezdődött forgatás után Pilisborosjenő és Sóskút következett, majd Fót, ahol a felvételek helyszíne a kastély kertje.
A történet az 1848/49-es szabadságharc idejében játszódik. Swappach Amadé, Kossuth seregének őrnagya és frissen megszöktetett szerelme, Estilla egy delizsánszon Pozsonyból útnak indulnak egy kotnyeles grófnővel, egy kocsihajtóval és egy láda bejglivel Debrecenbe, hogy végére járjanak az őrnagy által feltételezett hazaárulásnak. Nem sejtik, hogy üldözőbe veszi őket egy halottaskocsi, amelyen Swappach apja, a császári kémszervezet egyik vezetője, Estilla apja, a cukrász Vödric Demeter és a besúgó, Dalfalvi is utazik. Számos kalandba keveredve követjük hőseinket, sok-sok furcsa szerzettel, varázslatos teremtményekkel együtt, miközben a képzelet és a valóság határán egyensúlyozunk.
A filmet jellemezve Rudolf Péter elmondta: a regénynek nagyon sok rétege van, a filmben szereplőként felbukkannak a magyar kultúrából és költészetből jól ismert figurák, de fontos elem a humor, a stílus. A nyelvezet önmagában is humorforrás, de helyzetkomikumok is lesznek a filmben.
A rendező szerint a Kossuthkifli azt mutatja meg, "mennyire tévedünk, amikor a forradalomról úgy gondolkodunk, mintha mögötte egységes ország lett volna, amely mindig ugyanazt gondolja". Rudolf Péter kiemelte: a mű kovásza a humánum, az a humanizmus, amivel Fehér Béla ábrázolja a magyar nemzetet.
Ez "helyenként kisszerű, máskor magasztos, helyenként katyvaszos, máskor nagyon tehetséges". Nagy emberszeretet van mögötte és önirónia, ami nélkül nem lehet létezni - fűzte hozzá.
A film műfaji meghatározásának nehézségeit jelezve közölte, hogy szívesebben használják a "vadromantikus road movie, az intellektuális gyaloggalopp, rejtős beütési filozofikus mű" kifejezéseket, mint azt, hogy vígjáték.
A film egyik főszereplőjét, a Vödric Demeter cukrászt megszemélyesítő Haumann Péter az általa alakított figurát bemutatva elmondta: egyszerre hétköznapi és különös alak.
Egy tisztességes polgár véleményét képviseli ebben a hajszában, ugyanakkor nem áll a sarkára, mert mint polgár gyáva, másrészt meg akarja menteni imádott lányát. A bejglit - kicsit más alakra formálva - azért nevezi át Kossuthkiflire, mert így jobban eladható - tette hozzá.
19. századi James Bond - jellemezte az általa megformált alakot Kőszegi Ákos. A császári titkosszolgálatnak dolgozó, temetkezési hivatalnoknak álcázott Dalfalvi Matthieu olyan szakember, aki bármilyen hatalomnak szolgál.
A maga területén nagyon tehetséges, teszi a dolgát, nem hitből, nem elkötelezettségből. A szereplők közül egyedül ő változik. Amikor felettese nem menti meg, törés következik be, már csak a saját pecsenyéjét sütögeti. "A vérprofi szakember alakjához szeretnék egy kis öniróniát is hozzátenni" - jegyezte meg.
Fehér Béla 2013-ban Aegon-díjra jelölt regényéből hatrészes tévésorozat készül, amelynek főszereplői Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos.
Az Omnibus Film produkciója 2014-ben kerül képernyőre, a rendező-producer Rudolf Péter, aki Hársing Hilda dramaturggal együtt készítette a forgatókönyvet. Az operatőr Kapitány Iván, aki szintén részt vett az írásban. A széria költségvetése jelenleg 740 millió forint, amelyből 480 millió forintot a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap finanszíroz.
(Forrás: Kultúra.hu/ MTI)
