 |
Rab Gusztáv hagyatékát a Párizsi Magyar Intézet juttatta haza, illetve kereste fel azt a magyarországi partnert - a Petőfi Irodalmi Múzeumot -, akire a szakszerű gondozást rá lehet bízni és biztosítja az anyagok kutathatóságát. ?Egy hatalmas ládáról és egy klasszikus, nagyméretű, vulkánfíber bőröndről van szó, amelyekben ránézésre elég nehéz megbecsülni, de több ezer oldalnyi anyag lapul. Részben kéziratokról, részben levelezésről van szó, ezek értékes forrásai lehetnek a magyar irodalmi emigráció 1958 és 1963 közötti életének? ? mondta Ablonczy Balázs. A Párizsi Magyar Intézet igazgatója kiemelte: a hagyatékról nem tudtak semmit, egészen addig, amíg a már felszámolt dreux-i redemptorista rendház iratait nem rendezték. Ekkor jelentkeztek náluk, június végén, hogy eljuttatják az intézetbe az anyagokat.
?Szeretettel, kegyelettel összecsomagolta testvére, Rohoska Ilona?
A nátronpapírba borított, fehér sodrott zsinórral átkötött csomagokat Rohoska Ilona, Rab Gusztáv testvére készítette és látta el feliratokkal, dátumokkal, időnként személyes megjegyzésekkel 1963 szeptemberében. Ezek között szerepelnek a kéziratok sorsára vonatkozó feljegyzések: például ?fordításra átadva M. Garának?, és utólag, 1965 nyarán kelt közlések, így ?1 példányt elvittem Budapestre?. A Sabaria című regény cédulája alapján az is kiderült, hogy amikor 1965-ben Rohoska Ilona egy példányt Budapestre vitt belőle, azt Ferihegyen elkobozták a vámhatóságok és átadták a politikai rendőrségnek, akik a Markó utcai bíróságnak továbbították. Rohoska Ilona 1965 őszén, a zárt bírósági tárgyalást követően kapta csak kézhez az elkobzási végzést.
Varga Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője - aki megvizsgálta a dokumentumokat ? a bőröndben öt csomagot talált, benne többek közt leveleket, az Utazás az ismeretlenbe című mű hiányos gépiratos kéziratát, továbbá a Sabaria három kéziratát és a Szinai kódex két példányának gépelt kéziratát is. A papírdobozokban pedig egyebek mellett olyan művek találhatók, mint a Kleopátra tükre, A párizsi gyors, a Patak rózsája három példányának gépirata, a Szent Optika című mű kilenc példányban, vagy a Verebek című regény. Emellett önéletrajzok, francia és német nyelvű novellák, valamint nyomtatásban megjelent magyar nyelvű fiatalkori tárcák, novellák és 1949-ben megjelent cikkek is fellelhetők. Varga Katalin egy levelezés-csomagot is kibontott és megállapította, hogy a többnyire gépelt levelek jól olvashatók, és hogy Rab Gusztáv nemcsak az érkezett, hanem a maga által írott leveleket is lefűzte, ami nagyban növeli a dokumentum-együttes jelentőségét. ?A dokumentumok tárolása sajnos nem lehetett mindig ideális, mára ugyanis több csomagon és belül a kéziratokon, főleg a levelezés három kötegén, a penészesedés nyomai láthatók, ezért egészségi okok miatt az egész hagyatékot fertőtleníteni kell az ÁNTSZ-ben? ? tette hozzá.
Az elfeledett író
Rab Gusztáv, a Magyarországon elfeledett, ám a két világháború között népszerű szerző a századelőn divatos lélektani lektűrjeiről híresült el, a magyar Flaubertként is emlegették. Rab Gusztávot (született Rohoska Józsefet), Osvát Ernő fedezte fel a húszas évek elején; az akkor még joghallgató sárospataki diák első műve a Nyugatban jelent meg 1923-ban Mocsárláz címmel. 1945-ig kilenc regénye jelent meg, mindegyik jelentős sikert aratott a kritikusok és az olvasók körében. 1945 után Belvedere című regényének irredenta részletei és a Pestnél vállalt szerepe miatt 2 évre eltiltották az újságírástól. 1958-ban egy franciaországi utazásáról nem tért haza; Párizsban az Amerika Hangja rádióadó munkatársa lett. Az emigrációban riportokat, elbeszéléseket, regényeket írt, és publikált az Irodalmi Újságban. Magyarul írt regényei először francia, majd főként angol és német nyelven jelentek meg. 1963-ban halt meg Dreux városában, iratai a helyi redemptorista kolostorba kerültek, majd a kolostor felszámolása után a rend közvetítésével jutottak a Párizsi Magyar Intézetbe.
(Forrás: Kultúra.hu)
(Fotó: magyar-vers.hu)
