A Filmalap nemrégiben döntött a forgatókönyv első változatának támogatásáról. A még folyamatosan megjelenő regénysorozat megfilmesítéséhez komoly szándék fűződik: több elképzelés is megfogalmazódott már, egyszerre több forgatókönyvvázlat készül, melyek közül az anyagi lehetőségek alapján választanak az illetékesek. Egyelőre egy egész estés történelmi játékfilmben gondolkodunk.
Lehet már tudni, hogy kik készítik a filmet?
A kreatív stáb akkor áll össze, ha elfogadták a forgatókönyvet, ha már ismert a költségvetés, a koprodukciós partnerek listája. De hogy egyáltalán odáig eljusson a projekt, hogy konkrét szereplőkről beszélhessünk, hogy konkrét részletekről legyen szó, még nagyon sok döntésre van szükség, nagyon sok szűrőn kell átmennie a projektnek.
Ritkán készül magyar történelmi film. Miért éppen a Hunyadiak?
Az ok ugyanaz, ami a könyvsorozat megírására is inspirált: szükség van olyan történetekre, amelyek a magyar történelem felemelő, dicsőséges korszakait dolgozzák fel. Túlságosan nagy divat lett a múltunkat depresszív, negatív színben feltüntetni, szinte azt sugallni a fiatalok számára, hogy semmi sincs a történelmünkbe, amire valójában büszkék lehetnénk. Hunyadi János története ezzel szemben igazi sikertörténet, nagyon nehéz belekötni. Ráadásul a nándorfehérvári ostrom története nemzetközi viszonylatban, európai léptékben is történelemformáló esemény volt. Mindig arról panaszkodunk, hogy a nyugat nem ismeri, nem tudja, hogy mennyit köszönhet nekünk, nem emlékszik már arra, hogy Magyarország volt hosszú időn keresztül Európa védőbástyája. Kérdem én, miért emlékezne, ha mi magunk arra sem vesszük a fáradtságot, hogy egy nemzetközi színtéren is sikerre esélyes, látványos történelmi filmet készítsünk róla? Hunyadi János pedig azért is különleges, mert a Kárpát-medence több népe tekinti őt saját hősének, seregében magyarok, csehek, románok, szerbek, lengyelek és németek harcoltak vállt vállnak vetve a közös ellenség ellen.
Szóval ritkán készítünk ilyen filmeket. Személyes meggyőződésem szerint nagyon sok bepótolandó munkánk van a történelmi filmeket illetően. Várkonyi Zoltán (születésének idén ünnepeltük 100. évfordulóját) volt az utolsó, nagyformátumú rendező, aki méltó módon vitte vászonra a nagy klasszikusok, Jókai, Gárdonyi munkáit. A hatvanas évek óta alig készült nagyszabású történelmi film Magyarországon. Más nemzetek sokkal komolyabban veszik a történelmi témák vászonra vitelét. A lengyel, a román, a cseh, az orosz filmgyártás sorra nagyszabású filmekben dolgozza fel saját nemzete történetét. Igaz, a kosztümös filmek drágák, szégyen, hogy Báthori Erzsébetről a csehek és a szlovákok forgatnak filmet, nem pedig mi. A törökök nemrég mutatták be Mohamed szultánról készült szuperfilmjüket, arról a szultánról, aki fölött Hunyadi János Nándorfehérvárnál győzelmet aratott. Várkonyi Zoltán filmjein, az Egri csillagokon, a Kőszívű ember fiain, az Egy magyar nábobon, a Kárpáthy Zoltánon nemzedékek nőttek fel, hasonlókra most is szükség lenne, nem is beszélve a televíziós sorozatokról. Olyan szériák sem nagyon készülnek az utóbbi évtizedekben, mint amilyenek Zsurzs Éva irodalmi adaptációi voltak (Névtelen vár, A fekete város, Abigél), vagy olyan ifjúsági szériák, mint a Tenkes kapitánya. Pedig nyilvánvaló, hogy ezekre most is lenne igény.
A nyolckötetes regénysorozatból mi kerülhet bele a filmbe?
Természetesen a regény-sorozat ebben az esetben mindössze kiindulási alap lehet: az egyestés moziban annak egy hiteles, szórakoztató részét kell kiemelni, mely nekünk, magyaroknak, és a külföldieknek is elárul valamit a történelmünkről. A készülő film középpontjában biztosan a nándorfehérvári ostrom áll majd. Kérdéses azonban, hogy életének mely jelenetei komponálhatók bele a történetbe.
Mi az, ami bekerülhet, miben mutat nekünk pozitív példát Hunyadi János?
Abban, hogy nem elég folyton sopánkodni, keseregni. Abban, hogy a gondokat meg kell oldani. Hunyadi nem hősként született, a könyvekben is azt mutatom be, hogyan vezetett az útja ahhoz, hogy kiválasztott szerephez jusson. Katonaként, kvázi kisemberként kezdte, a fia pedig már Magyarország egyik legnagyobb királyaként vonult be a történelembe. A nagyszabású könyv-sorozatban is arról írok, hogy miként ível fel egy család karrierje. Nagyon részletesre sikerült az írott változat, azt szerettem volna, hogy az olvasó teljes mértékben képes legyen elmerülni a XV. század Magyarországának miliőjében. Érezze a kor erőszakosságát, a fenyegetettségnek azt a szintjét, ami a korabeli magyarok mindennapjait beárnyékolta, ugyanakkor érezzék át teljes szívvel azokat a felemelő eseményeket is, melyek Hunyadi felbukkanásával kapcsolatosak. Hunyadi pályája arra bizonyíték, hogy a pesszimizmuson, az örökös önmarcangoláson túl lehet lendülni, a titok ?mindössze? annyi, hogy valaki cselekszik végre, és persze az sem baj, ha tudja, mit kell az adott helyzetben cselekedni.
Miben volt ő különleges?
Hunyadi János az összefogás erejére támaszkodott, katonai pályafutása mindennel szembe ment, ami akkor elfogadott volt. Kormányzói regnálása ugyanis nem a széthúzó, egymással szemben álló főúri ligákra épített, akik figyelmen kívül hagyták az ország érdekeit. Részben ezekre az áthallásokra is érdemes figyelni. Persze jelentős katonai veszteségeket kellett elszenvednie, hogy a megfelelő pillanatokban győzelemre vihesse ügyét. Eseményekben gazdag korszakról van szó, de még a tanult emberek is csak azt a pár mondatot ismerik az eseményekről, melyeket a tankönyvekben találunk. Az olvasói visszajelzések alapján sokan éppen a regény nyomán kapnak kedvet a korszak mélyebb megismerésére. Ez nagyszerű érzés. Nemrégiben jelent meg a Hunyadi regénysorozat első kötetéből készült színes képregény-album, amely rendkívül látványos formában dolgozza fel a történet elejét: abban bízunk, hogy újabb olvasókhoz jut el így a sorozat, és titkon abban is, hogy a könyv elolvasásához is kedvet csinál ez a gyönyörű album.
