Az egész napos program a számos perspektívából láttatta a nők helyzetét, a nőként való létezés alakulását: antropológiai, vallástörténeti, pszichológiai, szociológiai, jogtörténeti, munkajogi és kriminológiai vonatkozású előadásokat egyaránt hallhatott a közönség.
Kiss Róbert Richard A világtörténelem legszebb női címmel megjelent könyve alapján mutatta be azokat a nőalakokat, akik hatalmas országok, birodalmak életét befolyásolták. A Kleopátra haja ? Nő/politika/diplomácia mottóval jelzett előadásból kiderült: az egyiptomi királynő frizura és ruhaválasztását főként politikai okok motiválták. Antonius szerelméhez hasonlóan Sába királynője is zseniális diplomata hírében állt: Etiópia nemzeti eposzának főszereplője ugyanis csak azért tanult meg héberül, hogy Salamon zsidó királlyal saját nyelvén tárgyalhasson. Nagy Katalin orosz cárnő pedig kegyetlenebb eszközökhöz sem félt folyamodni, hogy elérje céljait: férjét, Pétert trónra lépése után eltetette láb alól, hitvese haláláért pedig az aranyérgörcsöt tette felelőssé alattvalói előtt.
Zsidai Ágnes a női-férfi alárendeltség történeti paradigmaváltását vázolta fel előadásában: a freudi péniszirigység elmélete mellett ? mely szerint a női identitás felismerése kasztrációs élménnyel, azaz a pénisz hiányának felismeréséből adódó kisebbségi komplexussal társul ? a Karen Horney által leírt uterus-vágy kérdése is előkerült. Utóbbi Freud elméletének kiegészítése, amely a női péniszirigységet a férfiak anyaméh irigységével egészíti ki. Ezzel szemben Pierre Bourdieu szociológus elmélete továbbra is a férfiuralmat tartja jellemzőnek, amely nem csak az objektív társadalmi struktúrákba, de a szubjektív gondolkodási rendszerekbe is beépült. ?A nő hízelgő tükör: a férfi önmaga kinagyított képét látja benne? ? idézte Virginia Woolf szavait a francia tudós elmélete kapcsán Zsidai Ágnes.
Lukács Dénes, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta A kislánytól az autonóm nőig címet viselő előadásában a nővé válás pszichés oldaláról beszélt, amely hosszabb időtartamú, és bonyolultabb a biológiai folyamatoknál. A lányból nővé érés folyamatának lényeges alakítója az apában élő ?ideális nő? képe, amelyhez a kislány a nemi identitása megtalálásától kezdve igyekszik hasonlítani. A párkapcsolatokban a nem megfelelő apa-lány kapcsolat miatt cipelt terhek mellett a másik félt által hozott rossz anya-fiú kapcsolat is számos konfliktushoz vezethet, amelyek szexuális problémákban ?például a szexualitás hiánya ? csúcsosodnak ki. ?A hasonló konfliktusok kezelése kizárólag akkor lehet sikeres, ha túlmutat az ágyon? ? magyarázta a szakember, aki hangsúlyozta: a két nem küzdelme a jó kapcsolatokban is helyet kap.
?A nemek közötti egyenlőtlenséget a különböző módon polarizálódott társadalmak másként értelmezik? ? hangsúlyozta Pálné Kovács Ilona, majd hozzátette: az egyenlőtlenségek elfogadása nem gazdasági, sokkal inkább kulturálisan beágyazott kérdés. ?Az oktatás a nemi egyenlőtlenségek problémájának igazán markáns területe? ? mondta az MTA Regionális Kutatások Intézetének munkatársa, aki meglepő statisztikákat ismertetett a magyar helyzetről. Hazánkban az egyetemet végzettek fele nő, viszont a professzorok közül 19, az akadémikusok közül 5 százalék a gyengébb nem képviselője. Magyarország Kelet-Európában utolsó a női képviselők számát tekintve, ami nem meglepő: a hazai férfi politikusok nagy többsége ugyanis nem támogatja a női kvóta bevezetését.
A nő ezer arcát bemutató konferencián a részt vevők hallhattak még a feminizmus mozgalmának történetéről, a lányok, asszonyok munka világában való szerepének átalakulásáról, illetve a feminista jogelmélet hátteréről.
(forrás/fotó: Kultúra.hu)
