A kötetet a múzeum 2011-es Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon című, nagysikerű kiállítása alapján Rostás Péter művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója szerkesztette. Társszerzőként a kötet elkészítésében részt vett Szabolcsi Hedvig, aki a biedermeier stílusfogalmát foglalta össze. A magyarországi zongorakészítésről és zenekultúráról pedig Radnóti Klára tanulmánya olvasható.
Szabolcsi Hedvig írásában a biedermeier nemzetközi fogalmával foglalkozik. A biedermeier átmeneti művészeti stílus volt elsősorban Közép-Európában 1815 és 1848 között. A stílus több művészeti ágban, a festészetben, az irodalomban és a lakáskultúrában is megjelent.
 |
A BTM gondozásában megjelent könyv legnagyobb részét Rostás Péter tanulmánya képezi. Írásában a nemzetközi biedermeierkutatás történetét, a két világháború közötti magyar középosztály otthonait ? többek között a Győry család perkátai kastélyának berendezéseit ? mutatja be, valamint Vogel Sebestyén és Steindl Ferenc bútorüzemét, amelyek az 1800 és 1840 között az elsők között kezdték el a bútorgyártást Magyarországon.
A kötetben szó van a magyarországi bútorkereslet kialakulásáról, a céhes asztalosipar válságáról és a híres bécsi Danhauser-gyár magyarországi jelenlétéről. A bécsi gyár készítette például a kalocsai érsek íróasztalát a 19. század elején. A magyarországi kastélyokhoz hasonlóan a történelem hányattatásai közepette több bútor is elpusztult, ezért a fennmaradt berendezések eredetét és történetét sok esetben nehéz rekonstruálni. A patikaberendezések viszont általában egészben maradtak fenn. A kötetben szerepel például a székesfehérvári Sas patika táraasztala az 1820-as évekből.
A szerző ír továbbá az 1800 és 1850 közötti bútorstílus változásáról, a kora klasszicizmusról, a stílusra gyakorolt nyugati hatásokról és a magyar biedermeier bútorokról.
A kötet német nyelven is megjelent a Herz kiadó és a BTM gondozásában. A könyvet a közeljövőben Bécsben is be fogják mutatni.
(Forrás: MTI)
(Fotó: lira.hu)
