A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében a Dömdödöm figurájával jelképezett szeretetet mutatta, hogy a nagyterem mögötti kistermet is ki kellett nyitni, annyian jöttek Lázár Ervinre emlékezni a barátokkal, a családtagokkal együtt. Alakja mintha belenőtt volna a maga alkotta figurákba ? állapította meg Radics Péter, a Digitális Irodalmi Akadémia vezetője köszöntőjében. Meséivel és történeteivel ma is éppúgy magával ragadja az olvasót, mint keletkezése idején, és bár nagyregényt nem írt, maradandó és fajsúlyos életművet hagyott hátra.
Az egyes felszólalások és visszaemlékezések között Lázár Ervin hangját idézték fel a szervezők hang- és filmbejátszásokkal, legtöbbet egy nagyinterjúból, melyet Tasi József készített az íróval 1984-ben. Olyan műhelytitkokra derült fény, mint hogy Dömdödöm nevét Ottlik Géza Iskola a határon című regényének egy részlete ihletett, és hogy A kisfiú meg az Oroszlánok egy valóságos, Pécsett lakó kisfiú történetéből indult ki. Megtudhattuk, hogy Aromo, a nyúl az afrikai mesék furfangos mesehősére hajaz, amilyet Rémusz bácsi meséiből ismerhetünk, és a kezdő író példaképei Tamási Áron és Fekete István voltak.
Pomogáts Béla irodalomtörténész a ?Szerelmes földrajz? elnevezésű sorozat vonatkozó bejátszása után, ahol Lázár Ervin szülőföldjéről mesélt, egy rácegrespusztai látogatásukra emlékezett. Tolna megyei barátai között Lázár Ervin nagyon népszerű volt, meleg szeretet vette körül. A Gyere haza Mikkamakka című meseregényben találjuk a titokzatos pomogácsokat, az elnevezés a Pomogáts Bélának adott könyv dedikációjában is szerepel. A szeretet nélküli világban Lázár Ervin a szeretetet képviselte, amelyet humor és irónia egészített ki.
Kecskeméti Kálmán festőművész a hatvanas években költözött Pécsre, és a Dunántúli Naplónál ismerkedett meg Lázár Ervinnel. A fiatal író riportjaiban egy más, emberi stílust szólaltat meg, eltérően az akkoriban olvasható programszerű cikkektől. A Weöres Sándorral, Mészöly Miklóssal legendássá vált pécsi irodalmi lap, a Jelenkor hozta le Lázár Ervin Mit akar ez a kerekarcú című novelláját, amely az egyik kedvence lett Kecskeméti Kálmánnak.
Szakonyi Károly író, aki Lázár Ervin meséit is novelláknak tartja, úgy véli: az író műveiben Máraihoz, Krúdyhoz hasonlóan sohasem hibázott. Mint elmondta: történeteiben örülhetünk a ráismerésnek, az író védjegye a szeretetigény, és felnőttként is megmaradt benne a világba vetett bizalom, amelyet kisfiúként hozott szülőföldjéről. A Csillagmajor írásaiban megtaláljuk a régi mesterségek, a munkaeszközök iránti tisztelet költészetét. A Prima Primissima-díjas Lázár Ervin klasszikus ívű életművet alkotott, és Szakonyi Károly összes díjai közül a Lázár Ervin meseregénye után elnevezett Négyszögletű Kerek Erdő rendjelére a legbüszkébb.
Lázár Zsigmond, az író fia édesapja elfogadó természetéről emlékezett meg. Felidézte: vendégeivel hajlandó volt akár hajnali négyig fennmaradni, ha azok nem akartak még elmenni. A katolikus családban evangélikus nagyapja tiszteletére Zsigmondot evangélikusnak nevelték és evangélikus gimnáziumba járt. Az író fia visszatekintett a Szigligeten töltött alkotóházi nyaralásokra, az író- és a művészbarátokra, akik közeli ismerősökké váltak.
Fodor Zoltán nyugalmazott iskolaigazgató általános iskolai társa volt Lázár Ervinnek. Az író a játékból kitalált próbatételek teljesítése után indiánná avatta a nála fiatalabb játszópajtását. Ennek bizonyítéka egy dedikáció, melyben Lázár Ervin a Nagy Indián unokájának ajánlotta a könyvét.
Végül az író özvegye, Vathy Zsuzsa egy szerkesztőségi anekdotát mesélt. Devecseri Gábor időre leadott kéziratát rímes beszéddel fogadta a szerkesztő Lázár Ervin, amire Devecseri szintúgy rímes beszéddel válaszolt: ?Áldja meg a legszebb nő, a megfelelő szerző.?
Az est során Sipos Áron és Verba Júlia prózamondó versenyen győztes diákok tolmácsolásában hallhattuk a Hétfejű tündért, az író vallomása szerint legkedvesebb művét és a Csodapatika című novellát. Nagy Anna színművész Lázár Ervin írásaiból, naplójából olvasott fel részleteket, mint ezt: ?A szeretet nem áldozatvállalás, hanem életszükséglet.?
A hagyatékban fennmaradt, kötetben meg nem jelent írásokat, a Napkút kiadóval közösen megjelentetett Hang-kép-írás sorozatot Lázár Ervin albuma tartalmazza ? tudtuk meg Havas Judittól, a ?Művészbarátságok? elnevezésű sorozat háziasszonyától és szerkesztőjétől.
Csanda Mária
