A rendezvényt hivatalosan megnyitó Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár elmondta,hogy a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága 1970-ben rendezte meg az első Anyanyelvi konferenciát, amely négy-ötévenként plenáris és szekcióüléseken elemzi a nyelvi állapotot, és tesz nyelvpolitikai állásfoglalást.
Jelzésértékű, hogy a legutóbbi konferencia a kárpátaljai Beregszászon zajlott, most pedig a partiumi Nagyvárad a helyszín - hívta fel a figyelmet az államtitkár, kiemelve, hogy többek között Kazinczy Ferenc és Arany János is a Partiumból származik.
Tőkés László püspök a konferencia köszöntőjében hangsúlyozta, hogy nem szabad elfogadni a nyelvi lehetőségek szűkülését - számolt be Hoppál Péter, hozzátéve, köszöntőjében maga is referált arról, hogy a legnagyobb határon túli tömböt felmutató erdélyi-partiumi magyarság is tízévenként százezres nagyságrendben zsugorodik, ez a tendencia pedig még inkább érezhető az 1956-ban emigráltak harmadik generációs leszármazottainak körében.
Hoppál Péter emlékeztetett arra, hogy a magyar kormányzat nagyon fontos lépéseket tett meg az elmúlt négy-öt esztendőben annak érdekében, hogy ez az anyanyelvi zsugorodás megálljon.
"A nemzeti összetartozás napjává tettük június 4-ét, amely korábban csak a búslakodás Trianon-megemlékezéseit jelentette, ma pedig már erőforrásként tekinthetünk az anyaországi, határon túli és diaszpórában élő magyarság összetartozására és együttműködésére" - hangsúlyozta az államtitkár.
Mint hozzátette, az új alaptörvényben markánsan deklarálták azt, hogy a magyar állam a mai Magyarország határain túl élő magyarokért is felelősséget vállal, a közjogi gesztusokat pedig a könnyített honosítási eljárásról szóló törvény koronázza meg.
Az identitásőrzés mindenekelőtt az anyanyelvhez való ragaszkodásban érhető tetten, ezért is tartja fontosnak a kormányzat a hasonló civil kezdeményezések támogatását, ahogy a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül a konferencia megrendezéséhez is hozzájárult - közölte Hoppál Péter.
MTI
