 |
Pályája nehezen indult: 1962-ben jelent meg első verse az Alföld című folyóiratban, ám ezután 1975-ig egyetlen hazai terjesztésű lap sem közölte munkáit. Ahogy egy interjúban elmondta, költészete ?teljesen elütött attól, amit mások csináltak, ez már önmagában is hátrányt jelentett.
1979-ben két könyvvel is jelentkezett: az Egy földterület növénytakarójának változása című verseskötete mellett Máshogy mindenki más címmel gyerekverseiből adott közre válogatást. Amerikai élményeiből, a hopi indiánok történetének és kultúrájának megismeréséből született meg A hopik könyve, amelynek verseiben anyag és szellem, ember és természet egybetartozása fedezhető fel. Nagy sikert aratott az egy szerelem pusztulását önkínzó részletességgel feltáró 1972 szeptember című prózavers-kötete, valamint a költői főművének is tartott Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987-1997), a szülőfaluját néprajzi alapossággal feltérképező versciklus. Utóbbiért megkapta a Magyar Szépírók Társaságának díját.
2007-ben jelent meg az Ondrok gödre című faluregénye, családtörténete, amelyről sok kritikus úgy tartja, a magyar paraszti sors mibenlétének talán eddigi legjobb rajza. Ennek folytatása a tavaly kiadott Kaliforniai fürj című regény.
Oravecz angolból és németből fordít, többek között Paul Celan, Barbara Frischmuth, Franz Xaver Kroetz műveit ültette át magyarra. Munkásságáért több rangos elismerést kapott, 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki költői életművéért, a tárgyias költészet objektív világának átszellemesítéséért, líra és epika, vers és próza poétikailag termékeny szintézisének megteremtéséért. 2006 óta a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
