A Nemzeti Színház Kaszás Attila termében megrendezett esten Bodrogi Gyula, Tallián Mariann, Lázár Balázs színművészek és Darvas Ferenc zeneszerző lépett színpadra a legendás szerzővel.
Az est házigazdája Mikos Ákos volt, aki először szokásos módon a kezdetekről, ezen belül is fiatalságának állomásairól faggatta Csukást. A háttérben látható gyermekkori fotók vetítése közben megtudtuk, a kis Csukás jó tanuló rossz gyerek volt, kovácsmester apja mellett a műhelyben zajlott az élet, az ott elhangzó mesékből, történetekből sokat merített később. Tizenévesen került zeneiskolába, a hegedű lett a kedvenc hangszere, később Kodállyal is együtt dolgozott. Mikos Ákos itt jegyezte meg, ez a zsigeri zeneiség máig ott van a verseiben. Csukás erre reflektálva elmesélte, hogy Weöres Sándor Kodály szövegírója volt, aki egyik nap Csukásnak üzent, hogy menjen hamar, mert munka van. Kodály Zoltánhoz Weöres ajánlotta be Csukást, mint szövegírót, így alkották meg ketten azt a gyerekdalokkal teli füzetet, amin generációk nőttek fel. Csukás elmondta a zene még mindig az élete része akárcsak a vers. Szerinte a zene elvont nincs közvetlen mondanivalója, mint a versnek, ezért egészíti ki a kettő kiválóan egymást. Ezt a gondolatmenetet Tallián Mariann és Lázár Balázs színpadi etűdje zárta, a szerző verseivel. Csukás elmondta, hirtelen hagyott fel a zenéléssel, majd beiratkozott a jogi egyetemre, de akkor már verseket is írt, két-három fővárosi lap le is hozta ezeket.
Alkotni akart, nem interpretálni, mondta, ezért lett költő. Amikor Mikos rákérdezett arra, hogyan hat rá az új generáció költészete, azt feleli: ha az ember megtalálja a saját világképét és a saját költői hangját, már nem hatnák rá úgy az új versek mint korábban, de azért kíváncsiságból néha el-el olvas egy-egy új verset. Szerinte a mai gyerekek sokkal okosabbak, viszont érzelmileg jóval szegényebbek, mert nem élnek társaságban és nem tudnak igazán játszani. Hiszi, hogy a gyerekek hat éves korukig valódi zsenik, nyelvalkotó kis tehetségek, akiktől rengeteget tanult, és akiknek a ?kreálmányait? gyakran használta meséiben, verseiben. Azt vallja, hogy a mese az egyetlen műfaj, amely képes az egész világot ábrázolni és egy gyereknek ez kell. Arra a kérdésre, hogy mennyire csempészi bele jellemét a karaktereibe, válaszul megtudtuk: Bagaméri létezett és Kisújszálláson élt. Szó esett még a Süsü kulisszatitkairól, ekkor Bodrogi Gyula is mesélt, Darvas Ferenc pedig zongorán elevenítette fel a legendás Csukás dalokat, az estet egy a ?Pintyőke cirkusz világszám!? című meseregényhez írt dallal zárta.
A Versek Szódával estek következő főszereplője Szentmártoni János író, költő (és a sorozat szerkesztője) lesz január 15-én.
Tóth Júlia Éva
