Nem változott az évek során a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) célja, ma is az olvasás az élete. Megváltozott azonban az olvasóközönsége, ma már olyan fiatalokkal és felnőttekkel kell számolniuk ugyanis, akik nem biztos, hogy elolvasták a legfontosabb műveket. ?A fiatalokat akarjuk becserkészni, nagyon sokan dolgoznak azonban ellenünk. Hatalmas a kínálat, megváltoztak a tanulás keretei? ? mondta el E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója. Hozzátette: trendinek látszó könyveket olvasnak a fiatalok, és ez esetben a terjedelem sem akadály. Kifejtette, hogy programjaik között számos pályázat, foglalkozás szerepel: kortárs írók például 160-160 karakterben, tehát egy-egy sms hosszúságú szövegben fogalmazzák meg, miért jó olvasni, de szerveznek flash mobokat és az Y-generációt érintő beszélgetéseket is tartanak kritikusok, tanárok bevonásával.
A MANK Mozi a fejedben című kampányában A Pál utcai fiúk és az Egri csillagok regények kerülnek fel a világhálóra, a szereplők oldalakként játsszák újra immár virtuálisan a történeteket. ?Nem az olvasást szeretnénk felváltani, hanem a Facebook-kampányt amellé állítani? ? mondta el Cseh Boglárka, a MANK kommunikációs igazgatóhelyettese. A 8 és 16 év közöttieket megcélzó kampánnyal a fiatalokat akarják ösztönözni az olvasásra, a korosztályba tartozó mintegy 80 ezer iskolást a Facebookon keresztül kívánják elérni. A netezők 40 százaléka reggel első ízben az üzenőfalát böngészi ? magyarázta, miért ehhez az eszközhöz nyúltak. ?Megpróbáljuk a kötelező olvasmányokat kicsit közelebb hozni a diákokhoz, megszerettetni az irodalmat? ? fejtette ki Cseh Boglárka. Elmondta: a rendhagyó irodalomórát több vidéki városban is megtartják, illetve a magyartanár-képzésben részt vevő felsőoktatási intézményekbe is ellátogatnak, hogy módszertanukat megismertessék a leendő pedagógusokkal.
Lehetetlen elkerülni a Facebook hatását az olvasási szokásokra, hiszen a fiatalok mindennapjait a multitasking szövi át, tehát egyszerre több dologgal is foglalkoznak, így nehezebben teljesítenek a lineáris, magas koncentrációt igénylő feladatoknál ? mondta el Varga Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszék adjunktusa. ?Ezért nagyon jó ötlet a Facebookra helyezni a hangsúlyt. Nem mentesülnek ugyan a diákok az olvasás alól, de közebb kerülhetnek a történetekhez.? További előnyként említette, hogy a Facebook-felhasználók közül a 14-16 évesek a legaktívabbak. A Pál utcai fiúk és az Egri csillagok Facebook-oldalával kapcsolatban kifejtette: ?jelentős ütemben bővül a rajongótábor, remélem, nem lesz ennek vége, és tartalmas folyamattá fog válni?.
A sajtótájékoztató ideje alatt drámapedagógiai órák zajlottak, amelyeket a fővárosi Babits Mihály Gimnázium és Váci Utcai Ének-Zenei Általános Iskola egy-egy tanára tartott saját osztályainak. Az Egri csillagokat feldolgozó foglalkozáson a hat csoportba osztott gyerekek elsőként a mű íróját, Gárdonyi Gézát idézték fel, illetve ismertebb regényeit ? így az Isten rabjait, valamint A láthatatlan embert ?, majd jellemtérképet készítettek: a szereplők viszonyrendszerét rajzolták meg.
Miután minden csoport prezentálta az általa készített viszonyrendszert, két-két csoport egy-egy szereplő három legfontosabb tulajdonságát gyűjtötte össze. Bornemissza Gergely a gyerekek szerint bátor, eszes, hazaszerető, művelt és szerelmes fiatalember volt, Dobó István szigorú, de igazságos kapitány, okos és cseles, a törökök pedig meggondolatlanok, kegyetlenek, akik erővel küzdöttek. A drámaóra végén pedig a csoportok előadták kedvenc jelenetüket: többek között, ahogy az asszonyok szurokkal leöntik a törököket, illetve a gyermek Gergő és Vica elrablását és szökését a táborból. A gyerekek a foglalkozást követően házi feladatot is kaptak: tízmondatos e-mailben kell megfogalmazniuk, mi lett Gergővel a regény cselekményének lezárulta után öt évvel.
A Pál utcai fiúkkal foglalkozó osztály igazi virtuális hangulatot varázsolt a PIM falai közé: a gyerekek miután csoportokra osztva összeszedték az általuk szeretett, valamint kevésbé kedvelt kötelezőket, illetve meg is indokolták véleményüket, az internet világába léptek, ha csak papíron is. A hét csapatból három a könyv egyes szereplőinek, például Gerébnek, Áts Ferinek, Nemecsek Ernőnek a profilját készítette el, míg négy társulás blogot írt meghatározott témáról, meghatározott szereplők bőrébe bújva. A foglalkozás végére kiderült, hány ismerőse van Áts Ferinek a legnépszerűbb közösségi oldalon, milyen blogbejegyzésben állított emléket a Grundon vívott csatának Geréb, valamint milyen videót posztolt Boka a Nemecsek emlékére, Ernő halála után húsz évvel létrehozott Facebook-oldalon. Az óra összefoglalásaként a diákok azt is megfogalmazták, miért jó hasonló módon feldolgozni egy kötelező olvasmányt: modern, olyan eszközzel él, amelyet ismernek, és naponta használnak, kreatív feladatokat állít eléjük ? hangzottak a válaszok. Emellett arról is állást foglalhattak, hogy milyen nehézségeik támadtak a különleges módszert illetően: ezek között említették, hogy a blogírásban eddig nem volt tapasztalatuk, valamint, hogy a szereplőket a profilkészítés során modern környezetbe szükséges helyezniük, miközben a ?régi? jellemvonásokat őrizniük kell.
