 |
| Havas Judit |
A felolvasóest alapját adó regényben Szabó Magda házvezetőnőjével, Emerenccel való kapcsolatáról mesél, aki két évtizeden át volt alkalmazottja Budapesten.
A mű két rendkívüli nő portréja, kettejük alakuló kapcsolata, dacos és terhelt közeledése egymás felé.
?Ez a könyv több okból kivételes állomás írói életutamon: elsősorban amiatt, hogy míg készült, szüntelenül azt éreztem, hasztalan tettem papírra, senkit nem fog érdekelni Szeredás Emerenc, még kevésbé az én nem is valami vonzó arcképemet rögzítő gyónás, mely összetört tükörcserepekből egybetákolt keretbe szorítja az írót és a megsérthetetlen, mégis megsértett igazságot. A mindig is mitológiai személyiségnek érzékelt Emerenc aztán megtette első csodáját: az első kiadás megjelenése utáni héten már nem volt kapható története, a könyv üzenetét, amelynél magánabb magánügy igazán nem volt elképzelhető, személyes ügyüknek vállalták fel azok, akik az írót élete minden buktatóján átsegítették: az olvasók? ? írta Szabó Magda saját regényéről.
A monodrámába foglalt regény március 22-én láthatja a közönség Havas Judit tolmácsolásában, Radó Gyula rendezésében. Havas Judit az ELTE Bölcsészettudományi karán végzett magyar-könyvtár szakon. Ugyanott szerzett irodalomtörténeti PhD-fokozatot és tanít évtizedek óta irodalmat, beszédkultúrát és beszédművelést, egyetemi tanítványaival számtalan rendhagyó irodalomórát szerkesztett, rendezett és adott elő. A Magyar Rádió és Televízió műsorainak rendszeres közreműködője, Verselő címmel állandó műsort, illetve A vers az, amit mondani kell címmel 12 részes sorozatot szerkesztett és vezetett a Duna Televízióban. Számos önálló estet állított össze, többek között Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Kányádi Sándor verseiből, Örkény István, Kosztolányi Dezső írásaiból, Kodály Zoltán és Bartók Béla levelezéséből, a 20. századi spanyol és latin-amerikai líra gyöngyszemeiből, kortárs héber költők verseiből, Benedek Elek meséiből.
