A hagyományos fórumok és a ?kommentháborúk? kora lejárt a social média térnyerésével. A felmérésből azonban kiderült, hogy a szerkesztőségek figyelnek a hozzászólásokra.
A válaszokból kiderült, hogy a cikkek 2/3-a véleményezhető és a hozzászólásokat a médiumok mintegy 30 százaléka moderálja előzetesen. A kommenteket nem megfelelő stílusuk miatt viszonylag ritkán, vagy soha nem törlik (54 százalék). Ha mégis erre kerül sor, akkor ez szerkesztőségi döntés eredménye.
Az online kérdőívet összesen 71 fő töltötte ki, foglalkozásukra nézve 33 százalékuk újságíró, 28 százalékuk főszerkesztő, 15-15 százaléka pedig szerkesztő, vagy rovatvezető. A válaszadókról kiderült, hogy többségük sohasem, vagy csak nagyon ritkán vesz részt online vitákban. Ha mégis bekapcsolódnak a párbeszédbe, akkor ezt elsősorban a Facebookon teszik meg, ma a kommentelés 36 százaléka közösségi médiafelületeken keresztül történik. Ennél kevesebb a közvetlenül a cikkek alatt található a kommentelhető felület (28 százalék), ezek 49 százaléka regisztráció nélkül is elérhető. Nem szűnt meg az e-mailben elküldött véleménynyilvánítás sem (20 százalék).
A kommentek stílusa emocionális, hangnemük sokszor durva és támadó. Még szomorúbb adat, hogy a megkérdezettek véleménye szerint a hozzászólásoknak mindössze a fele fókuszál az adott cikk témájára. Hogy milyen mértékben, abban erősen megoszlottak a vélemények, de az tagadhatatlan, hogy a hozzászólások valamilyen módon befolyásolják az újságírói munkát. Különösen hasznosak azok a hozzászólások, amelyek pontosítanak egy-egy kérdésben. Abban nagy volt az egyetértés (több mint 69 százalék), hogy az olvasók sokszor csak egymás szórakoztatására írnak, és még ennél is többen egyetértettek azzal, hogy a kommentek egyáltalán nem tükrözik a többségi véleményt.
A kutatást az ECCO International Network, az egyik vezető, független pr-ügynökségeket összefogó hálózat kezdeményezésére, hazai partnerük, a Strategic Scope végezte.
(Fotó: nodisinfo.com)
