 |
| Fotó: PIM |
?A tárlatvezetés centrumába március 15-én azt a sztereotípiát helyezzük, amely szerint a ?48-as forradalom pesti eseményei egyszerűen, magától értetődően mentek végbe. Az erre épülő számítógépes játék ? amelyet egyszerre ketten tudnak játszani ? azokat a pontokat hangsúlyozza a nap eseményeivel kapcsolatban, amelyek során megbukhatott meghiúsulhatott volna az egész felkelés? ? meséli Kalla Zsuzsa, a kiállítás rendezője, kurátora.
A játék során a részt vevőknek tüntetőket kell gyűjteni, mégpedig a képernyőn megjelenő kérdésekre adott helyes válaszok segítségével. Kalla Zsuzsa elmondása szerint a látogatók közvetlenül megtapasztalhatják, hogy a bennünk hatalmas történelmi eseményként élő nap történései valójában rendkívül szűk térben zajlottak. A játékban ugyanis látható a korabeli belváros megjelenése, valamint a forradalomhoz kapcsolódó helyszínek mai képe.
A speciális tárlatvezetésen nem csupán a ?48-as forradalom eseményeiről hallhatnak érdekességeket a látogatók. Az új Petőfi-kiállítás, ugyanis ? amely 2011-ben nyílt, de a PIM új állandó tárlataként látható ?, a költő és generációja életéről is mesél, miközben megmutatja a Petőfi által saját verseiben felépített művész, valamint a tények rajzolta Petőfi-arc különbségeit.
A tárlat egy sztereotípia-szobával indul, ahol ikonikus képek, szobrok mutatják meg, milyen lehet az általános Petőfi-kép, amely az emberek többségében él. Emellett Petőfi képmásával ellátott bélyeg és pénz, valamint a költőt ábrázoló karikatúrák is előkerülnek. Szintén a Petőfiről való tudás újrafogalmazását szorgalmazzák a kiállításban megjelenő szövegek, amelyek főként prózai részleteket, és nem a megszokott emblematikus sorokat tárják elénk (a klasszikus Petőfi-versekkel egyébként hangzó anyag formájában találkozhatnak a látogatók.)
A kiállítás emellett nem fél multimediális eszközökhöz nyúlni, amikor a nemzet költőjeként számon tartott Petőfiről mesél: ?A vizualitáshoz való viszonyunk megváltozott, a statikus tárlatok már nem működőképesek, főként a fiatalabb korosztály számára. A múzeum a megérinthető, tapasztalható, aktivitást igénylő tárlattal barátságosabbá válik? ? mondja Kalla Zsuzsa. Petőfi gyermekkori házába betekintve például az üvegfallal lezárt tér elé helyezett tableteken minden közelebb hozható: a tárgyak alakja, formája, neve is megismerhetővé válik, sőt a padlóba épített üvegablakokba nézve is további érdekességeket olvashat a látogató.
A hologramok segítségével kivetített Pilvax-jelenet pedig még a digitális bennszülöttként emlegetett generáció számára is lenyűgöző élményt nyújt, csak úgy, mint a kiállítás végén található digitális zenegyűjteményben való böngészés: itt Koncz Zsuzsától a modern rock zenekari feldolgozásig számos Petőfi-szövegre született dallam hallható. ?Az interaktív pontokat nem csupán a fiatalabb korosztály miatt tartottunk fontosnak beépíteni. Ezek célja, hogy bemutassák a múzeumban folyó háttérmunkát, a különböző gyűjteményeket: kéziratokat lehet olvasni, elérhető a könyvtár többnyelvű Petőfi-gyűjteménye, a művészettörténeti anyag pedig vetítőkön látható? ? hangsúlyozza a tárlat rendezője.
A kiállítás mellett az ünnepi program fontos része még Petőfihez kapcsolódó pesti helyszíneken végigvezető séta, némi irodalommal színesítve a helytörténeti kirándulást. Emellett a múzeumba látogatók nem csupán élményekkel, de akár tárgyi emlékekkel is gazdagodhatnak: ?Március 15-én mindig nagy sikert arat, amikor a nyomdagépet használjuk. Ezzel mintha ugyanazt a Tizenkét pontot nyomtatnánk ki, amelyet 1848-ban a forradalmárok. A látogatók tulajdonképpen találkozhatnak a történelemmel? ? mondja Kalla Zsuzsa.
Az ünnep előestéjén különleges felolvasószínházzal várja az érdeklődőket a múzeum: Petőfi és Arany levelezéséből március 14-én este Varjú Kálmán és Fenyő Iván olvas fel részleteket.
Széles-Horváth Anna
