Irónia, szex és gyilkosság az Opera Zenekar koncertjén

Zene

Haydn és Prokofjev, valamint Weber és Hindemith művészete közti kapcsolatokat vizsgálja a Magyar Állami Operaház Zenekarának január 20-i hangversenye az Erkel Színházban.

A fanyar eredeti és a groteszk másolat elnevezésű est szólistáiként az együttes vezető művészei működnek közre, vezényel Stefan Soltész.

A koncertet Szergej Prokofjev I. D-dúr, „Klasszikus” szimfónia nyitja, majd Joseph Haydn B-dúr Sinfonia concertantéjában egy kisegyüttes négy szólóhangszere verseng egymással és az őket kísérő szimfonikus zenekarral is. A darab tételei a nagyvárosi nyüzsgés, a falusi idill és a teátrális dráma hármasát kínálják. A szólisták a zenekar többszörösen díjazott művészei: Soltész Ágnes (koncertmester), Pólus László (szólócsellista), Rácz Ottó (oboa) és a zeneszerzőként is ismert Kovács Zoltán (fagott).

Az est második felében Carl Maria von Weber f-moll klarinétversenye csendül fel. A háromtételes versenymű drámai hőst farag a szólóhangszerből. Klarinéton Kiss Sándor, az évad kamaraművésze működik közre.

A hangverseny Paul Hindemith Szimfonikus metamorfózis Carl Maria von Weber témáira című alkotásával zárul. A jeles 20. századi alkotóra oly jellemző témák, mint a szexualitás és a gyilkosság, jelentős kontrasztban állnak a romantikából kölcsönzött részletekkel, és a drámai elemekben felsejlenek a történelmi idők viszontagságai, amelyek Prokofjevet később hazája elhagyására késztették.

Nyitókép: Stefan Soltész. Fotó: Nagy Attila.