A vetítésre a Bujtor–Latinovits Játékszín meghitt terében került sor, ahol igazán érdeklődő közönség nézte meg a filmet. Az azt követő közönségtalálkozón is aktívnak bizonyult a társaság, számos kérdéssel bombázták a művészeket.
Szikora János arról mesélt a film kapcsán, hogy a véletlenek vagy talán a sorsszerűség játéka folytán sikerült kerekre zárni egy történetet, amely Fehérvártól nem messze, Csákberényben kezdődött és a film premiervetítésével zárult le. Most pedig a Magyar Mozgókép Fesztiválon ismét megmutathatta magát a nagyközönségnek.
Felmerült az a kérdés is, hogy vajon mi lehet a titka ennek a történetnek, hogy Tokióban egy tévéfilmfesztiválon is díjat nyert. Mi lehet az, ami egy teljesen más kultúrával összekapcsolhat minket? Erre választ is talált az alkotócsapat a közönséggel együtt:
a hatalom megszerzésének és megtartásának módszere az idők során nem változik, és független a földrajzi távolságoktól. Ez pedig maga a megfélemlítés.
Imre Krisztián, a római katolikus plébánost, Manszbarth Antalt alakító színész arról is mesélt, hogy az eredeti, színházban játszott előadás, a Perelj, Uram!, majd ennek filmváltozata, az Ítélet és kegyelem pályája elején meghatározó lökést adott.
A film létrejöttét egyébként a körülmények nem segítették. A stábból többen, így maga a rendező, Szikora János is az akkor tomboló Covidban szenvedtek, így volt, aki helyett be kellett ugrani, a rendező pedig a karantén ideje alatt online instruálta kollégáit.
A közönségtalálkozó remek hangulatban telt, igazán értő és érdeklődő közönséggel, az alkotóknak pedig nagy öröm volt, hogy a Magyar Mozgókép Fesztiválon is bemutatták az alkotást.
