A Hajdúságban a lélek szabadon szárnyal

Mi, Magyarok

Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című programsorozat stábját ezúttal Iván Szandra énekes-dalszerző kalauzolta szülőföldjén, a legendásan vendégszerető Hajdúságon.

Iván Szandra Fonogram-díjas énekes, zongorista, dalszerző külföldi és hazai exkluzív rendezvények, fesztiválok, koncertsorozatok egyik legnépszerűbb előadója, köszönhetően széles repertoárjának és a műfajok közötti izgalmas kalandozásainak.

Tehetsége szülőföldjétől, a Hajdúságtól egészen Bostonig, a világ egyik legjobb előadóművészeti felsőoktatási intézményébe, a Berklee College of Musicba repítette. A világ számos országában fellépett, de mint elárulta, hosszú ideig nem foglalkoztatta az a kérdés, mit jelentenek neki a gyökerei. Különböző kultúrákat ismert meg és szedte magára azok „legkellemesebb dolgait”, és amikor megtelt ezekkel a hatásokkal és inspirációkkal, az új utakat keresve ismerte fel származásának fontosságát. „Kiemelheted a lányt vidékről, de a vidéket nem emelheted ki a lányból” – idézte a mondást annak kapcsán, hogy a világot járva értette meg igazán szülőföldje, a Hajdúság meghatározó szerepét. És azt, hogy Hajdúböszörmény – minden ellenkező állítással szemben – a világ közepe. Nem véletlen, hogy az utazás első állomása a „hajdúk fővárosa”.

Az énekes-dalszerző szívét mindig megdobogtatja a Hortobágy végeláthatatlan pusztasága, amely jóval több, mint a vásárosok, az ostorcsattogtatás, egy jó alföldi gulyás vagy a hagyományos pásztorétel, a slambuc. Itt az ég a földdel valóban összeér, ráadásul az állatok is természetes körülményeik között élnek, ahogy Szandra fogalmaz: „szinte úsznak a fűszálak között”. A sok évszázados hortobágyi hitvilág megőrzésére egy halmon, a középkori körtemplomok mintájára, Makoldi Sándor tervei szerint épült a Balmazújváros melletti Vókonyapusztán az a pásztorszentély, amelynek nemcsak az atmoszférája, de az akusztikája is különleges.

Debrecen nem csupán regionálisan, de országos szinten is fontos szellemi központ. Itt található Magyarország legrégebben működő egyeteme: a debreceni felsőoktatás története az 1538-ban alapított Református Kollégiumig nyúlik vissza. Míg a 16. században három karon tanulhattak a diákok, jelenleg 13 karon választhatnak a széles szakkínálatból, és 24 doktori iskolában folyik a tudományos kutatás. A Debreceni Egyetemre ma harmincezren járnak, közülük nyolcezren külföldiek, így akár azt is mondhatjuk, nem a városban van az egyetem, hanem az egyetemben van Debrecen városa.

Kelet-Magyarország kihagyhatatlan fürdővárosa Hajdúszoboszló, ahol az 1925-ben talált termálvízre épült Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, amely határainkon innen és túl is nagy népszerűségnek örvend. Azt azonban kevesen tudják, hogy a strandfürdőtől mindössze kétszáz méterre található a repülőtér, amelyet elsősorban sportcélokra használnak.

Az intellektuális és testi kikapcsolódás mellett spirituális feltöltődést is kínál a legendásan vendégszerető Hajdúság, hiszen ahogy Iván Szandra fogalmaz: a lélek szabadon szárnyal ezen a pusztaságon. Hagyjuk, hogy hatással legyen ránk ez a környék!