A Hajdúságban a lélek szabadon szárnyal

Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című programsorozat stábját ezúttal Iván Szandra énekes-dalszerző kalauzolta szülőföldjén, a legendásan vendégszerető Hajdúságon.

Iván Szandra Fonogram-díjas énekes, zongorista, dalszerző külföldi és hazai exkluzív rendezvények, fesztiválok, koncertsorozatok egyik legnépszerűbb előadója, köszönhetően széles repertoárjának és a műfajok közötti izgalmas kalandozásainak.

Tehetsége szülőföldjétől, a Hajdúságtól egészen Bostonig, a világ egyik legjobb előadóművészeti felsőoktatási intézményébe, a Berklee College of Musicba repítette. A világ számos országában fellépett, de mint elárulta, hosszú ideig nem foglalkoztatta az a kérdés, mit jelentenek neki a gyökerei. Különböző kultúrákat ismert meg és szedte magára azok „legkellemesebb dolgait”, és amikor megtelt ezekkel a hatásokkal és inspirációkkal, az új utakat keresve ismerte fel származásának fontosságát. „Kiemelheted a lányt vidékről, de a vidéket nem emelheted ki a lányból” – idézte a mondást annak kapcsán, hogy a világot járva értette meg igazán szülőföldje, a Hajdúság meghatározó szerepét. És azt, hogy Hajdúböszörmény – minden ellenkező állítással szemben – a világ közepe. Nem véletlen, hogy az utazás első állomása a „hajdúk fővárosa”.

Az énekes-dalszerző szívét mindig megdobogtatja a Hortobágy végeláthatatlan pusztasága, amely jóval több, mint a vásárosok, az ostorcsattogtatás, egy jó alföldi gulyás vagy a hagyományos pásztorétel, a slambuc. Itt az ég a földdel valóban összeér, ráadásul az állatok is természetes körülményeik között élnek, ahogy Szandra fogalmaz: „szinte úsznak a fűszálak között”. A sok évszázados hortobágyi hitvilág megőrzésére egy halmon, a középkori körtemplomok mintájára, Makoldi Sándor tervei szerint épült a Balmazújváros melletti Vókonyapusztán az a pásztorszentély, amelynek nemcsak az atmoszférája, de az akusztikája is különleges.

Debrecen nem csupán regionálisan, de országos szinten is fontos szellemi központ. Itt található Magyarország legrégebben működő egyeteme: a debreceni felsőoktatás története az 1538-ban alapított Református Kollégiumig nyúlik vissza. Míg a 16. században három karon tanulhattak a diákok, jelenleg 13 karon választhatnak a széles szakkínálatból, és 24 doktori iskolában folyik a tudományos kutatás. A Debreceni Egyetemre ma harmincezren járnak, közülük nyolcezren külföldiek, így akár azt is mondhatjuk, nem a városban van az egyetem, hanem az egyetemben van Debrecen városa.

Kelet-Magyarország kihagyhatatlan fürdővárosa Hajdúszoboszló, ahol az 1925-ben talált termálvízre épült Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, amely határainkon innen és túl is nagy népszerűségnek örvend. Azt azonban kevesen tudják, hogy a strandfürdőtől mindössze kétszáz méterre található a repülőtér, amelyet elsősorban sportcélokra használnak.

Az intellektuális és testi kikapcsolódás mellett spirituális feltöltődést is kínál a legendásan vendégszerető Hajdúság, hiszen ahogy Iván Szandra fogalmaz: a lélek szabadon szárnyal ezen a pusztaságon. Hagyjuk, hogy hatással legyen ránk ez a környék!

Ez is érdekelheti

„Paraszt Párizs” egyszerre lokálpatrióta és befogadó

Ezúttal délkeletre, Csongrád-Csanád vármegyébe utazott az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című programsorozat stábja.

Pindroch Csaba: Aki igazán különlegesre vágyik, menjen el Nógrádba

Stábunkat a térségben tett felfedezőutunkon Pindroch Csaba Jászai Mari-díjas színművész kísérte, aki erősen és nagy becsben tartva őrzi nógrádi identitását.

Délen minden jobb!

Ezt állítja Rudán Joe zenész, rockénekes, aki Baranyába kísérte az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat stábját.

Lehel kürtjét is megcsodálhatjuk a jászok és kunok földjén

Polgári öntudat, repülőmúzeum, avagy miről híres Jász-Nagykun-Szolnok vármegye? Mihályi Gábor táncművész-koreográfus elmondja.