Színes Város Isztambul.jpg

Jankovics Marcell csodaszarvasát festették egy török középület falára

Két magyar vonatkozású tűzfalfestés is megvalósult Törökországban a Magyar–Török Kulturális Évad keretein belül. Isztambulban Jankovics Marcell csodaszarvasalakját elevenítették meg egy kulturális központ falán, míg Kocaeliben egy hídpillért díszít mostantól egy világhírű magyar találmányokat ábrázoló alkotás.

A Magyar–Török Kulturális Évadot a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából hívták életre Magyarországon és Törökországban. A programsorozat egy teljes éven át kínál változatos kulturális programokat és projekteket a két ország számos városában. Az évad felkérésére születtek meg a Színes Város Csoport legújabb alkotásai.

Isztambulban egy kulturális központ falán Csillagösvény címmel látható festménnyel az évad szervezői a 110 éves magyar animáció és Jankovics Marcell munkássága előtt szerettek volna tisztelegni. A magyar mozgóképet Jankovics Marcell emblematikus világával idézte meg Egyed Gábor, a falfestmény tervezője. A csodaszarvas legendája megjelenik mind a magyar, mind a török mondavilágban. A falfestmény Isztambul egyik legforgalmasabb, Ázsiát Európával összekötő hídjáról látszik a legjobban, így a két kontinens összekötését is szimbolizálja. Az isztambuli falfestmény két hétig készült.

A magyar innovációkat megjelenítő falfestmény Kocaeli városában. Fotó: Színes Város
A magyar innovációkat megjelenítő falfestmény Kocaeli városában. Fotó: Színes Város

Kocaeli városában, egy hídpilléren kapott helyet a Színes Város másik törökországi alkotása, a magyar innovációkat megjelenítő mű Váczy Enikő tervei alapján készült el. Az évad során kulcsfontosságúnak tartották megjeleníteni a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozó összes tárcát, ezért a dinamikus festményen olyan világhírű magyar találmányok jelennek meg, mint a villanykörte, a golyóstoll, a gyufa, a C-vitamin, a telefonközpont vagy éppen a Ford T modell – a murálon a mozgás és a fejlődés állandósága jelenik meg, valamint az emberi kreativitás és innováció megállíthatatlan ereje. A murál felhívja a figyelmet a mozgásra és a haladásra, Magyarország kulcsfontosságú szerepére a tudományos színtéren.

A festmény tematikájának választása előremutat a 2025. évi Magyar–Török Innovációs Évre, amely januárban kezdődik.

A Színes Város mozgalom Victor Vasarely Színes város kiáltványára és könyvére épül, amelynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, hogy ne csak a galériákban találkozzunk művészeti alkotásokkal. A civil kezdeményezésű projekt már a kezdetekkor mozgalommá nőtte ki magát, ugyanis a köztérszínesítés legális formában ismeretlen volt hazánkban a Színes Város alapítása (2009) előtt.

Ez is érdekelheti

A tíz legjobb magyar rajzfilm a Kék Pelikantól a Vukig

Szaffi vagy Fehérlófia? Grabowski vagy Nyócker!? Ma van az animáció világnapja, mi pedig összeszedtük a szerintünk tíz legjobb rajzfilmet.

Október 21-én történt

„Az ember nem fejlődik folyamatosan, hanem van egy fölemelkedő szakasz, amelyben még nincs meg a tudás, de megvan az intuíció és a tehetség meg a szorgalom. És amikor megjön a tudás, inkább csak rácsodálkozik a saját korábbi teljesítményére” – fogalmazta az 1941. október 21-én született – és 2021-ben elhunyt – Kossuth-díjas rajzfilmrendező, Jankovics Marcell, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Fehérlófia, a Toldi, a János vitéz és az Ének a csodaszarvasról.

Jókai a tűzfalon

A Színes Város Csoport a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásának köszönhetően nagyszabású, országos ,,tűzfaltervező” felhívást tett közzé grafikusművészeknek, Jókai200 címmel. Cél, hogy újabb kortárs, egyedi üzenetet hordozó műalkotás gazdagítsa Budapest városképét.

Hit, remény és rajzfilm Róma után Székesfehérváron

Rómát már meghódította, most Székesfehérvárra jött haza – Jankovics Marcell Hit, remény és rajzfilm című életmű-kiállítása a Királyi napok kiemelt programjaként érkezett haza.