150 éves az Első Magyar Játékkártyagyár. Ennek állít emléket a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új kiállítása.

Az első magyar űrrepülésnek emléket állító, Traubisodát szürcsölő figurákat felvonultató, Andrássy Gyula gróf sármját megörökítő, magyar versikéket is tartalmazó kártyák is szerepelnek a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Szerencsés lapjárást! című kiállításán, amely az Első Magyar Játékkártyagyár alapításának 150. évfordulójára emlékezik.

Ami elsőre feltűnik: a falak szinte ki vannak tapétázva a különféle kártyapaklikkal, amelyek között vannak igazi ritkaságok is. Az első szekció az 1869-ben alapított Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat remekeiből válogat. Ez volt az első üzem, amely a míves kártyaremeklések korát lezárva ipari mennyiségben és minőségben ki tudta elégíteni a polgári igényeket.

A most látható készletek közül a legkorábbi egyidős az alapítással: ez egy whist pakli, amelyet Ferenc József és Erzsébet Magyarország és társországa királyává és királynőjévé koronázása alkalmából metszett Tatzel Vilmos. A kőr királyon Ferenc József, a kőr dámán Sisi portréja köszön vissza. Salamon, Géza és Béla a másik három király lap, a dámák a metsző által rajzolt udvahölgyek, a bubikon pedig a kor legfontosabb grófjai, bárói állnak párban. 

E korai paklik közül igen különleges még az 1870 körül készült kínai-német képes készlet, amelyen asztrológiai szimbólumok, valamint német és kínai karakterek köszönnek vissza. Szintén ebből az időszakból származik az a győzedelmi kártya, amely a napóleoni háborúk hadvezéreinek, katonáinak és a jelentősebb csatáknak állít emléket. E pakli eredeti kiadója a lipcsei Industrie Comptoir volt 1815-ben, de 1840-től több magyar kártyakészítő is festette ezeket az alakokat, mintákat. Nagyon szép kivitelezésű az acélmetszéssel készített arcképes pakli is, amelynek ászain, alsóin és felsőin az Andrássy-Szlávy kormány tagjainak portréi láthatók. 

Az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat legnagyobb sikereit 1880-1890 között érte el. Ebből az időszakból származik többek között egy lembergi-képes kártya, egy német sorozatjelű, egyalakos pakli vagy a Leg finomabb magyar Salon Tarok Kártya is, amely egy életképekkel díszített néprajzi készlet.

Egy vitrin a gyár relikviáiból ad szép válogatást: látunk itt számlákat, árjegyzékeket, nagypolgári játékdobozt és kártyaprést is, valamint ebben a tárlóban szerepel az 1850-es bécsi rendelet is, amely szabályozta a játékkártyák gyártását és forgalmazását.

A második szekció a Piatnik Nándor és Fiai Játékkártyagyár fél évszázadáról mesél 1896-tól 1950-ig. Piatnik az üzemet a Csengery utcából a Rottenbillerbe költöztette, amely a kártyagyártás fellegvárává nőtte ki magát. Ebből az időszakból is számos különleges pakli látható a falakon. Itt van például a 133. sorszámú készlet a Legfinomabb király whistből 1900-ból, egy patinás luxus Tell-kártya az 1910-es évekből vagy egy hadsegélyező pakli, amely a háborút megjárt katonák és családtagjaik relikviája volt fél évszázadon át. 

A falon szerepel még 1932-ből egy matyó bridzs is, ami jó példa a kártyaképek magyarosítására. Kuriózum az 1910-es „Legfinomabb” Lenomard jóskártya, amely magyar versikéket is tartalmazott. „Egymagában zöld here / Szerencsét hoz örömre. / Ám de felhőt látok itt / Bubánattal elborít – szól a 2-es lap ebből a készletből. 

A Piatnik cég készített már gyerekkártyákat is. Jó példa erre az 1930-as betűkártya vagy a Magyar sors kártyái 1942-ből. A legkülönlegesebb az 1910-es évekből származó Fekete Péter, amely karikaturisztikus állatfiguráival, afro Fekete Péterével és harsány színeivel igazán vidám pakli.

Saját vitrint kaptak e vállalkozás relikviái is: árumintakönyvek, árjegyzékek, történeti dokumentumok, emléklapok, kártyacsomagolások, kártyaminta ívek, reklámtáblák kerültek ide.

A harmadik szekció az államosítás utáni időszakról szól. Mókásak az ekkor készült reklámkártyák, az 1978-ban nyomott Traubisoda figurás készlet, az 1985-ös Videoton-termékeket népszerűsítő pakli vagy az 1987-es nyomdaipari készlet, amelyet a szakmát népszerűsítő, leíró szövegekkel is elláttak. Az első magyar űrrepülésnek emléket állító magyar és francia paklik hátoldalain Farkas Bertalan és a tartalék űrhajós Magyari Béla portréi szerepelnek 

Ebben a szekcióban bővelkednek a nem szokványos képekkel kiadott paklik, amelyek közül vannak magyar várakat, budapesti nevezetességeket, karikatúrákat, hadihajókat ábrázoló készletek. Egy vitrinben játékkártya terveket és mintákat, süteményes dobozt, nyomtatványokat, katalógusokat szemlélhetünk meg.

Van még két vitrin középen, szintén teli mindenféle relikviával, bridzs-trófeával, -emlékplakettel, -táblával, valamint kőrömivel, kártyadominóval és más szerencsejátékokkal.

Ha kedvet kaptunk, a kiállítás végén kártyázhatunk egyet vagy várat is építhetünk a kikészített pakliból.

A kiállítás február 2-ig látható.

A borítókép forrása: Göcseji Múzeum/Fortepan

Fotók forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum