Kalmár Zsigmond a Nagyváradhoz közeli Hegyközújlakon született 1860-ban. 1873-tól Békéscsabán tanulta ki az asztalos mesterséget, majd tanulmányai befejezése után dolgozott Budapesten, Kolozsvárott és Brassóban, miközben folyamatosan képezte magát.
Katonai szolgálatát követően Nagyváradon helyezkedett el, ahol 1890-ben szabadalmaztatta a róla elnevezett gabonarostát. Előbb Túrkevén nyitotta meg önálló műhelyét, majd 1899-ben Hódmezővásárhelyre költözött családjával, itt alapított üzemet találmánya gyártására. Terméke egész Kelet-Európában és a Balkán sok országában ismertté vált, exportálta például Bulgáriába, Szerbiába, Romániába és Oroszországba. Üzeme a fénykorában mintegy száz embert foglalkoztatott. Bár a háború folyamán és 1919-ben súlyos veszteségek érték, újrakezdte a munkát, és ismét fölvirágoztatta üzemét. A város közismert, népszerű személyisége volt, törvényhatósági bizottsági taggá, presbiterré, az iparos daloskör elnökévé választották. Gyakran és sokat áldozott közösségi célokra: saját költségén vezettette be például a kútvölgyi szanatóriumba a villanyvilágítást, leburkoltatta a Simonyi utcát, harangot adományozott a susáni templomnak.
A Tornyai János Múzeum ősszel kiállítással emlékezik a 80 évvel ezelőtt elhunyt Kalmár Zsigmondra, ehhez hozzá és az üzeméhez kötődő dokumentumokat és fényképeket, illetve a gyár termékeit keresi a tárlatra.
Nyitókép: a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. Forrás: Facebook
